– Előző életemben már láttalak valahol, kedves – mondtad nekem Indiánktól távol újra. – Az el¬ső perctől fogva biztos voltam benne. Ran¬goonban sokáig éltünk. Borzalmas erejű földrengés után kellett újjáépíteni Burma pompás buddhista szentélyét, a Svedaung Pagodát… Emlékszel? – A zarándokok a herceg feleségének hangját hallották. – A pagoda Rangoon északi részén, dombtetőn állt....
Read more »
Author Archive
(…FÉRFINAK ÉS NŐNEK TEREMTETTE ŐKET…) XXVI. HUSZONHATODIK HELYSZÍN Svedaung Pagoda. Rangoon. 1768.
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXVI. A művészetek rajongója
Romain Rolland (1866-1944) író, esztéta és publicista. A híres párizsi főiskolán, az École Normale-ban tanult irodalomtörténetet. Tanulmányait befejezve előbb ugyanott, majd az egyetemen tartott művészettörténeti előadásokat.
Már az első világháború előtt jelentek meg irodalmi alkotásai, amelyek sikert értek el, és megkapta a Nobel-díjat.
Romain Rolland rajongója a művészetnek és mindazoknak az értékeknek, amelyeket...
Read more »
A NŐ LELKE
"Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját. – Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony. – Ezt nem értem! - mondja a kisfiú. – És ezt soha nem is fogod megérteni … - válaszolta gyermekét átölelve az anya. Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is: „Papa, miért sír a m...ama látszólag...
Read more »
(…FÉRFINAK ÉS NŐNEK TEREMTETTE ŐKET…) XXV. A Titicaca-tónál. Altaplino. 1723.
– Nekünk, Ayamara törzsbélieknek mindig ün¬nep volt elmenni a Titicaca-tóhoz, Bolíviában, ahol életünket Káma akaratából újjászületve foly¬tattuk.
S ahányszor elvittelek, utána mindig gyermeket szültél nekem!
– Tizenkétszer voltunk ott!
– Ó, az éjszakák, a szerelemmel teli éjszakák! A vágy bennem fellobbant, és égett szüntelenül. Duzzadt kebled puha párnám lett.
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXV. Csak egyetlenegy szó
Akármit akar mondani az ember, mindig csak egyetlenegy szó van kifejezésére, egyetlen ige megelevenítésére s egyetlen jelző meghatározására – állapította meg Guy de Maupassant (1850-1893), a francia novella halhatatlan mestere, a világirodalom leggazdagabb tehetségeinek méltó utóda. Mesélőkedvét Boccacciótól, humorát Moliére-től, szellemességét Montaigne-től, a XVI. századi szkeptikus esszéíróitól, emberlátását, megfigyelőképességét Stendhaltól és Flaubert-től örökölte.
...
Read more »
HONGKONG(ba mentem)
Irodalmi műhelyem ablakába kiteszem a táblát:
„NYÁRI SZÜNET MIATT AUGUSZTUSBAN ZÁRVA!”
- Mondja és ki lesz a boltban!?
- Senki!
- Ajvé! Maga akkor gazdag!? Vagy mesüge?
Read more »
(…FÉRFINAK ÉS NŐNEK TEREMTETTE ŐKET…) XXIV. Potala Palota. 1694.
Mint az álmok és a mesék birodalmát látlak téged!
– Közönyös nem maradhat az, aki megpillantja az erőteljes és pompás építményt. Ezer ablaka ezer szemhez hasonló – mondtad áhítattal és meg¬álltál mögöttem. A jakvajlámpák tompa fényénél szinte izzott a tekinteted. A kiváló Lob¬szang Gyaco láma sírját restauráltam éppen.
– Ez a legnagyobb sztupa – ismertetted...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN 2. XXIV. A szellemes csevegő
Anatole France (1884-1924) szellemes csevegő hírében élt. A naturalizmus ellenzői közé tartozott. Epikuroszt, az életigenlő görög filozófust, Rabelais-t, a francia reneszánsz nagy humanista nevettetőjét és Voltaire-t, a francia felvilágosodás, az ész, az irónia kérlelhetetlen szellemét tekintette mestereinek.
Párizsban született könyvkereskedő családból, apja üzletében ismerkedett meg először a könyvekkel, amelyekkel egész életében szoros kapcsolatban...
Read more »
(…FÉRFINAK ÉS NŐNEK TEREMTETTE ŐKET…) XXIII. Benáresz. 1685.
– Újra India partjaihoz érkeztünk – folytatta a herceg –, s a horizonton Visnut, Brahmá és Siva mellett a hindi istenhármas, a trimurti fõalakját láttuk, ahogyan középkori rajzok ábrázolták: álomba merült és a világóceánon úszó Sesa hétfejű sárkányon feküdt. Mikor felébredt, új teremtésre készült, köldökéből lótusz nőtt ki, amelyből Brahmá lépett elő, s ő...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN 2. XXIII. A naturalista íróiskola feje
Pontos terv szerint, tudományos alapokon írta Émile Zola (1840-1902) regényeit. Tanulmányozta kora orvosi eredményeit, különösen az átöröklést. Ennek nyomán határozta el, hogy egy család nemzedékeinek történetét írja meg. Húsz regényben készült el a Rougon-Macqart család története. Hatalmas körkép a mű a francia második császárság társadalmáról. Az aprólékos részletességgel leírt élettani részletek miatt is...
Read more »
