Előszó
Az istenek szigete: Bali. Óceánoktól ölelt parányi Éden. Ahová visszatérek, a világot teremtő Isten színe elé. Az Alkotó, befejezvén művét a Csendes- és az Indiai-óceán kö¬zött fekvő elíziumi mezőkön pihen az üdvözültek árnyai között, szerettei körében.
Mindig, amikor családi fényképeket nézegettem, melyek sárgák és élettelenek voltak, mint a földre hullott őszi levelek, a gyermekkor és...
Read more »
Author Archive
A XX. SZÁZAD, AHONNAN ÉRKEZTÜNK I.
INDIAI DEKAMERON I. Prológus
Ti, Férfiak! És Ti, Asszonyok!
Keresitek egymást.
S a csillapíthatatlan vágy az idők végezetéig él bennetek!
Benáreszben, a hindu „fővárosban”, mely a felfogások szerint csordultig telt meg isteni fénnyel, a szűk sikátorokban, amelyekben a történelem kezdete óta a Gangesz partjához igyekeznek a zarándokok, úgy éreztem magam, mintha az ősi Babilonban, Ninivében vagy Thébában csavarogtam...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXXVII. Rézbőrűek és sápadtarcúak
Az amerikai irodalom Cooper személyében adta az első klasszikust a világirodalomnak.
Változatosan szép tájakra érkeztünk: a nagy tavak vidékére. Itt, hegyekben, őserdőkben és prériken harcolnak Cooper (1789-1851) hősei, mint Nathaniel Bumppo, a nemes szívű vadász, az indiánok nagy barátja, aki a Vadölőben fiatalember, az utolsó történetben, a Prériben megtört öreg.
A történet a...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXXVII. Dickens és Shaw
Az emberiség igaz érzésekkel teli szeretetét a XIX. Században egyetlen író sem tudta olyan jól kifejezni, mint Dickens (1812-1870). Az angolok már nem is regényírónak, hanem nemzeti intézménynek tartják őt. Kortársainak az ő, folytatásokban megjelent regényei jelentették a fő szórakozást, élmény-, mese- és érzelemszükségletük heti kielégülését.
A regény legnagyobb mestere, a nagyvárosi...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXXVI. A világ el nem ismert törvényhozói
Egy reggelen fölébredtem, s úgy találtam, hogy híres vagyok – írta Byron (1788-1824), az angol romantika kiváló költője.
Főnemesi családból származott, élete első éveit szerény körülmények között töltötte, az ősi birtok tízéves korában szállt rá. A legkiválóbb angol főiskolákon tanult, tanulmányai befejezése után két és fél éves tanulmányúton bejárta a Földközi-tenger vidékét. Útjának élményeit...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXXV. Gulliver utazásai
A nagy felfedezésének ideje után a meghódított és gyarmatosítására kiszemelt területekre a katonákon és tengerészeken kívül egyre több kereskedő, vállalkozó és gazdag utazó érkezett. Tapasztalataikról könyvekben szám9ltak be, leírva az ország fekvését, földrajzát, lakóinak mibenlétét és szokásait. A XVII-XVIII. Században igen népszerűek voltak az ilyen művek. Swift (1687-1745) szatirikus művét, a Gulliver utazásait...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXXIV. Elveszett paradicsom
Milton (1608-1674) hatalmas életművéből ez az eposza maradt meg az utókor olvasóközönségének tudatában. Milton hitt a Biblia, az írás szavainak, s így bibliai ősszülők, Ádám és Éva bűnbeesését valódi történeti alapnak fogadta el.
A történet a bukott angyalok tanácskozásával kezdődik. Sátán vezetésével azon gondolkodnak, hogyan tudnák az elveszett mennyet visszaszerezni. Úgy döntenek, hogy...
Read more »
(…FÉRFINAK ÉS NŐNEK TEREMTETTE ŐKET…) XXXIII. Benáresz. Napjainkban. A herceg a nirvánába érkezik.
Sesa hétfejû sárkány mint a világóceánon a teremtés kezdetén a szent Gangeszen feküdt a vízen, s összetekeredve trónul szolgált az istenhármasnak és feleségeiknek. Rajta ült Brahmá és Szaraszvati, a bölcsesség és a lét rejtelmeit szóba foglaló költészet istennője; Visnu, oldalán Sri Laksmí, a tökéletes Szépség és a Jószerencse istennője; Siva és Parvatí. A...
Read more »
CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN XXXIII. Színház az egész világ
Ahogy tetszik – mondja Shakespeare (1564-1616) vígjátékára, melyben, ha úgy tetszik, akkor Orlando - ahogy festményen látjuk -, a bátyja által elűzött zsenge ifjú könnyedén földhöz teremti a herceg udvar bivalyerős birkózóját, s ha úgy tetszik, a fiúruhába öltözött szerelmes Rosalinda az ujja körül forgatja az őt fel nem ismerő Orlandót. Az...
Read more »
(…FÉRFINAK ÉS NŐNEK TEREMTETTE ŐKET…) XXXII. HARMINCKETTEDIK HELYSZÍN Serengeti. 1910.
– Fűóceán a világ, s mind a miénk! Legelésző nyájak, gulyák népesítik be az országnyi kiterjedésű füves síkságot. Nagytestű állatokkal a tengerszint felett ezerötszáz méterrel: ez a Serengeti! Afrika legnagyobb vadonja. Ahol még számtalan elefánt él. A kelet-afrikai síkságok legcsodálatosabbikán a legelésző vadállatok olyan tömegben vonulnak, hogy csordáik a tengernyi fűóceánt is eltakarják. A...
Read more »
