A Nyugattól a Nobel-díjig Kortárs magyar írók II. (Minilexikon

A Nyugattól a Nobel-díjig

Kortárs magyar írók II.

(Minilexikon)

Írta és összeállította

Polgár Ernő

*

Báthori Csaba

Eddigi pályája legnagyobb horderejű vállalkozása József Attila minden versének és verstöredékének német nyelvű fordítása. (Daniel Muth fordítói álnéven.)

Az ebből készülô kötet 2005-ben, a centenárium évében jelent meg a svájci Ammann kiadónál. Ez a legnagyobb szabású JA-fordításkötet a nemzetközi mezőnyben.

Ösztöndíjak:

Soros-ösztöndj, 1998
Collegium Hungaricum (Bécs), 1999
Institut für die Wissenschaft des Menschen (IWM), 1999
Künstlerhaus Wiepersdorf , 2000
Landes und Gyr-Alapítvány (Zug, Svájc), 2005-6

Életrajzi vázlat:

1963-1971 elemi iskolai tanulmányok Pécsett és Budapesten.
1971-1975 Piarista Gimnázium, Budapest. Lefordítja Gogol A revizort
1976-1981 jogtudományi tanulmányok a Pécsi Tudományegyetemen, majd az ELTE  Állam- és Jogtudományi Karán. 1981-ben jogi doktorrá avatják.
1979 Nemes Nagy Ágnes tanácsára első verspublikációk a  Mozgó Világban. Ezzel egyidejűleg versek és első kritikák a Jelenkorban és a Vigíliában.
1981 Ausztriába emigrál. A Bécsi Napló szerkesztője, a Győri Műhely   munkatársa, a Szürrealista Különszám vendégszerkesztője.
1987 németül is doktorál a linzi Johannes Kepler Egyetem Állam- és Jog-tudományi Karán. 1987-1996 Bécsbe költözik, jogi referens a bécsi Zürich Kosmos Biztosítótársaságnál.

1996-tól szabadfoglalkozású íróként él Budapesten.

1989 után rendszeresen publikál költészetkritikát, verset, esszét, műfordításokat a Holmi, Újhold-Évkönyv, 2000, Élet és Irodalom, Győri Műhely Magyar Narancs, Mozgó Világ,  Liget, Jelenkor, Vigília, 2000, Alibi, Alföld hasábjain.

Költő író, műfordító Mohács, 1956. december 26 · Tekintet-díj, 1995. · Osztrák műfordítói díj, 1996 · Szobotka Tibor-díj, 1998 · Füst Milán-díj, 2000 · Déry Tibor-díj, 2005 · József Attila-díj, 2007

Kötetek:

Holtverseny (versek, Bécs, 1992) Világnak világa (válogatott versfordítások, Bécs, 1992) Rainer Maria Rilke: Levelek I-V. (műfordítás, 1994-1998) Hölderlin a toronyban (műfordítás és esszé, Budapest, 1995) Samuel Beckett: Versek (műfordítás, Budapest, 1996) Ernst Herbeck: Lenni mert nem lenni (versford.,  1996) Egymásodpercesek (kispróza, Budapest, 1995) Samuel Beckett: Eleutheria (drámafordítás, Bp., 1997) Ted Hughes: Varjú (versfordítás, Budapest, 1998) Goethe: Faust I. (műfordítás, Budapest, 1998) Jakob Burckhardt: Világtörténelmi  elmélkedések (2001) Schwerkraft und Mitte (Balla Zsófia válogatott versei, fordítás németre, Daniel Muth fordítói álnéven, Berlin, 2001) Üvegfilm (versek, Budapest, 2003.) Attila József: Ein wilder Apfelbaum will ich  werden (504 oldal, J. A. versei és verstöredékei ,  2005, Zürich, Ammann) A nyíl és a húr (esszék, Kalligram Pozsony, 2005.) Boldog ólom (versek, Kalligram Pozsony, 2006.) A lírikus 123 epilógja (Babits-parafrázisok, Napkút, 2006 Csendélet kakassal (versek, Napkút kiadó, 2007) Bestiarium literaricum (Stílusgyakorlatok, 2007, Scolar) Haluc Áron dolgozatai (Próza, Új Mandátum kiadó, 2007) Játék sötéttel I–II. (Esszék,2007) Csapások és csodák (Jacques Receveurrel közösen), 2008, Budapest Római suttogás (Próza, 2008)

Békés Pál

Író, drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró Budapest, 1956. március 27. Kortárs irodalmi adattár Móricz-ösztöndíj, 1981 Rádiókritikusok díja, 1982 Nemzetközi Gorkij-díj, 1985 MTA Soros-ösztöndíj, 1987/88 Európa Kiadó Nívódíja, 1987 Wessely László-díj, 1988 Fullbright-ösztöndíj, 1992 IBBY-díj, 1992 Az Év Gyermekkönyve, 1992 Fitz József-könyvdíj, 1992 Déry Tibor-jutalom, 1998 Soros Alkotói Díj, 2000 József Attila-díj, 2000 Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, 2006

Berkovits György

Művei:

· Világváros határában (1976, szociográfia)

· Terepszemle (1980, szociográfia)

· - mondta Gabes  – magyarázta Gy. Bence (1982, szociográfia)

· Nem sírunk, nem nevetünk (1984, novellák)

· A barátom regénye (1990, regény)

· Halálkísértő (1991, regény)

· Életvesztesek (1992, regény)

· Századvégi levelek (1995, esszék)

· Virágh Hanga legendát ír. Első könyv: Én a díszcserje (1998, regény)

· Abreál ( 2002, öt színdarab)

· Egy modern amodern (2003, tíz esszé)

Előkészületben:

· Virágh Hanga legendát ír. Második könyv: A jelzômûvész (regény)

Szerkesztőségek, ahol munkatárs volt:

· Valóság (1973)

· Mozgó Világ – régi (1975-1983)

· Budapesti Negyed (1993-1995)

· BUKSZ (1997-2003)

A Bíbó emlékkönyv (szamizdat, 1981) szerzői közé tartozik.

Író Orosháza, 1940, október 21. · Eötvös-ösztöndíj, 1989 · Budapestért-díj, 1993 · József Attila-díj, 2007 Magyarország felfedezése-ösztöndíj (1974, 1977) · Soros-ösztöndíj  (1984, 1986) · Bethlen Gábor-ösztöndíj  (1989) · Eötvös-ösztöndíj, 1989 · Budapestért-díj, 1993 · József Attila-díj, 2007

Bódis Kriszta

Az ELTE BTK pszichológia, esztétika szakán végzett.

Könyvei:

· Mind csak idegenyebb úgy (2002, versek)

· Kemény vaj (2003, regény)

· Éjszakai állatkert ( Artizán testvér-szerkesztője, egyik szerzője) (2005)

· Artista (2006, regény)

Válogatott filmográfia:

· Isten adóssága (dok.film. az ózdi roma-nyomortelepről)

· Szegény kisfiú (kisiskolások és a kiközösítés lélektana)

· Rabszolgavásár I.-II. (dok. Az emberkereskedelem áldozatairól és a prostitúcióról)

· Amari krisz ( Az oláh cigányok még soha nem dokumentált törvénykezési szokásának bemutatása) 2005

· Falusi románc (meleg szerelem) 2006

Az Irodalmi Centrifuga interkultúrális és gender-szempontú művészeti és közéleti élőfolyóirat alapítója és vezetője Gordon Agátával.

Tolerancia tréner
Sajátfejlesztésű speciális pozitív-élmény, kreativitás és interkulturális tréningeket vezet

Író, dokumentumfilmes Budapest, 1967. június 9. · Háromszoros Tolerancia díjas. 1995, 1997, 2000 · MTV Nívódíj, 1997 · Dialektus Antropológiai Filmfesztivál, Fődíj , 2004) · Bezeredj díj, 2005 · NKA alkotói ösztöndíj, 2005 · Filmjus alkotói ösztöndíj, 2006 · Kamera Hungária különdíj, 2006 · Film.dok Fesztivál rendezői díj, 2006 · Film.dok Fesztivál zsűri rendkívüli díja, 2007

Dalos György

Író, költő,  műfordító Budapest, 1943. szept. 23. http://www.kontextus.hu/kia/kia.php http://www.hunlit.hu/dalosgyorgy · DAAD-ösztöndíj, 1984. · Magvető Könyvkadó nívódíja, 1989 · A Bajor Művészeti Akadémia Adalbert von Chamisso díja,1995 · A Gryphius-díj különdíja,1999 · Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2006

Fabó Kinga

Megjelent kötetei :

• Értékváltozások a 19. század második felében (Illemtankönyvek elemzése; Szociológiai Intézet, belső kiadvány, 1980)

• A határon (esszék; Magvető-JAK, 1987)

• • • A kötet tartalomjegyzéke

1.  Nyelvhasználat és önazonosítás  (Az újabb magyar irodalom egy jellemző tendenciájáról) 2. „Nyelvi fordulat“ az irodalomban 3. A nyelv emotív funkciója 4. Az érzelmi hatástalanítás módjai művészi szövegekben 5. Végrehajtják és elszenvedik (Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról) 6. Pluralitás és anekdotaforma (Krúdy prózapoétikája) 7. Esszé a versről és Marilyn Monroe-ról 8. Skizofrénia és nyelv (Személyiségvázlat Sylvia Plathról) 9. Közelebb egy másfajta elagadtatáshoz” (Ladik Katalin: A parázna söprű) 10. Érték és modalitás 11. Ontológia és egzisztenciológia (A lételméletek és a létköltészet két lehetséges típusa) Anesztézia (versek; Móra, Kozmosz, 1988) A fül (versek; Széphalom, 1992) Ellenfülbevaló (versek; Magvető, 1994) Elég, ha én tudom (versek; Seneca, 1996) Fojtott intenzitással, fojtottan (versek; Fekete Sas, 2002) Maradj még idegen – hangjáték (Új Írás, 1984, rendezte. Grunwalsky Ferenc, 1995.) Néhány, kötetben még meg nem jelent esszé, tanulmány · Gyakorító és mozzanatos képzők a mai magyar nyelvben, (Magyar Nyelv, 1978.) · A szófajváltás, (Magyar Nyelvőr, 1984.) · Az aspektus egy lehetséges formális definíciója és jellemzése, (Nyelvtudományi Közlemények, 1985.) · A nyelvhelyességi szabályok jellege, (Norma – átlag – eltérés, 1986.) · Mindennapi élet, erkölcs, művészet, (Literatúra, 1986/1-2.) · Végrehajtja és elszenvedi. A hermeneutika mint a medialitás filozófiája, (Katedrális, 1993.) · Névadónak lenni megnevezett helyett. Kertész Imréről, (ÉS, 1995.) · Egy lehetséges posztmodern filozófia, (Nyelv, nyelvész, társadalom, 1996.)

Költő (nyelvész, esszéista) Fabó Kinga honlapja

Fábri Péter

Író, költő, műfordító, dalszövegíró Budapest, 1953. december. 21. honlap fabripeter@mail.datanet.hu 06(1)312-6553,06(30)9795-134 · Móricz-ösztöndíj, 1984/85 · MTA Soros-ösztöndíj 1989/90 · MRTon díj, 1990 (az év dalszövegírója) · Hevesi Sándor díj, 2005 (a magyar színházkultúra külföldi terjesztéséért)

Faludy György

Író, költő, műfordító Budapest, 1910. szeptember22.- 2006. szeptember 1. www.irodalmiakademia.hu/ · Amerikai háborús kitűntetések 1942/45 · A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje, 1991 · A Soros Alapítvány Életműdíja,1993 · Nagy Imre-emlékplakett, 1993 · Budapest Főváros Díszpolgára, 1993 · Kossuth-díj, 1994 · A MÚOSZ örökös tagja, 1997 · Pulitzer-emlékdíj, 1998 · Aranytoll, 2000. · Don Quiote-díj, 2001. · Obersovszky emlékplakett, 2002. · Gundel Művészeti-díj, 2002. · A Magyar Közt.Érdemrend Középkeresztje a csilaggal, 2002.

·

Gyárfás Endre

Író, költő Szeged, 1936 . május 6. · A Csepel Művek Szakszervezeti Ösztöndíjasa, 1969. · Egriek A Városért-díj, 1975. · A Gyermekekért Érdemérem, 1986. · Fulbright-ösztöndíj, 1988. · József Attila-díj, 2004

Györe Balázs

A Fölös Példány csoport, a Lélegzet-csoport, az Örley-kör

és a Szépírók Társasága egyik alapító tagja

1985-ben a József Attila kör titkára és a JAK műfordítás füzetek egyik alapító szerkesztője.

Vezetőségi tagja volt az Írószakszervezet elnökségének,

az Írószövetség Választmányának,

a MAOE Irodalmi Vezetőségének

Ösztöndíjai:

Móricz Zsigmond-ösztöndíj

Eötvös-ösztöndíj

Soros-ösztöndíj

NKA-ösztöndíj

MAOE-ösztöndíj

A 84-es kijárat és az Újhold-Évkönyvek egyik szerkesztője volt. Négy éven át az Élet és Irodalomban Városképek rovat címmel havi rendszerességgel szemlézte a főváros életét, 2001-2005 Művei: A jámbor Pafnutyij apát keze vonása,  versek, 1982 A 91-esen nyugodtan elalhatok, 1989 Mindenki keresse a saját halálát, 1993 A megszólítás ábrándja, 1996 Ha már ő sem él, kérem olvasatlanul elégetni, 1997 Krízis, 1998 A valóságban is létezik, 1999 Boldogkönyv, 2001 Halottak apja, 2003 Megszakítottam egy regényt, versek, 2004 Apám barátja, 2006

Író, költő Budapest, 1951. május 8 www.kontextus.hu/kia/kia.php www.kalligram.com · Greve-díj, 1996 · Füst Milán-jutalom, 1997 · Üveggolyó-rend, 1999 · Csernus Ákos-díj, 2003 · Pro Literatura-díj, 2004 · József Attila-díj, 2005 · Szépírók Díja, 2007

Kántor Péter

Kötetei:

• • Kavics, (1976)
  • Halmadár, (1981)
  • Sebbel-lobbal, (1983)
  • Grádicsok, (1985)
  • Hogy nő az ég, (1988)
  • Napló 1987-1989, (1991)
  • Fönt lomb, lent avar, (1993)
  • Mentafű,(1994)
  • Búcsú és megérkezés, (1997)
  • Lóstaféta,(2002)
  • Kétszáz lépcső föl és le, (2005)
  • Trója-variációk, (2008)

Költő, műfordító Budapest, 1949. november 5. www.kontextus.hu/kia/kia.php · Móricz-ösztöndíj, 1980. · Európa Könyvkiadó nívódíja, 1980, 1985 · Wessely László-díj, 1990 · Fulbright-ösztöndíj, 1991 · Déry Tibor-jutalom, 1991 · Füst Milán-jutalom, 1992 · József Attila-díj, 1994 · Soros-díj, 1999/2000 · Vas István díj, 2004 · Babérkoszorú-díj, 2007

Kapecz Zsuzsa

Költő, író, kritikus, Budapest, 1956. november 19. Ab Ovo · Nívódíj, 1981 · Holmi díja, 1991 · Holmi novellapályázat díja, 1997

Karádi Éva

A Magyar Lettre Internationale c. negyedéves európai kulturális folyóirat felelős szerkesztője 1995-től, 1991 óta vesz részt a lap szerkesztésében. Az amszterdami székhelyű European Cultural Foundation magyarországi képviselője. Ebben a minőségében számos európai és regionális találkozót szervezett, mint: Forradalmak és restaurációk 1992, Értelmiségiek morál és politika között 1996, Eurobalkán 1998, Kultúrák a határon 1999, Szamizdat 2000, 2004 és Belépni a Klubba 2003, 2005.

Évek óta részt vesz az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának megszervezésében a Budapesti Könyvfesztiválon. Az 1999-es frankfurti könyvvásár idején megszervezte a magyar lettre-szerzők bemutatkozását a frankfurti Literaturhausban, 3 költő 4 nyelven címen megjelentette Balla Zsófia, Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc verseit, és irodalmi koncerteket szervezett a kötetek anyagából Párizs, Róma, Bécs mellett Berlinben és Stuttgartban is. Együttműködött a berlini Literarisches Colloquiummal és a Szász Irodalmi Akadémiával német írók magyarországi szereplései során. Filozófia–magyar szakos tanár, eszmetörténész, 1969. augusztus 1. óta az ELTE oktatója az Állam és Jogtudományi Kar Filozófia Tanszékén. Az ELTE Bölcsészettudományi karán szerzett doktori fokozatot 1975-ben. A filozófiai tudomány kandidátusa címet A budapesti Lukács-kör és a heidelbergi Max Weber-kör című disszertációjával nyerte el 1984-ben. Fő kutatási területe: eszmetörténet, a magyar és a német kultúrfilozófia érintkezése. Számos nemzetközi konferencián vett részt és rendezett is ilyeneket itthon és külföldön. Fontosabb publikációk A 20-as évek szovjet filozófiai vitáiról, Profil, 1977, – Dialektikusok és mechanisták, Világosság, 1984.4. 238-246. (Fekete Évával) Lukács György ifjúkori levelezése, Magvető, 1981 (németül, franciául is) Georg Lukacs, Karl Mannheim und der Sonntagskreis, Sendler Verlag, Frankfurt, 1985 – (Vezér Erzsébettel) A vasárnapi kör, Gondolat, 1980 Fülep Lajos két világháború közötti pályaképéhez, in: A magyar filozófiai gondolkodás a két világháború között, Kossuth, 1983, 159-198. Ernst Bloch and Georg Lukacs in Max Weber’s Heidelberg, in: Wolfgang J. Mommsen/ Jürgen Osterhammel (Eds), Max Weber and his Contemporaries, Allen and Unwin, London, 1987, 499-514. (németül, franciául, szerb-horvátul, japánul is) Max Weber und Georg Lukacs, in: Udo Bermbach/ Günther Trautmann (Hrsg), Georg Lukacs – Kultur, Politik, Ideologie, Westdeutscher Verlag, Opladen, 1986, 86-96. – Max Weber és Lukács György, Valóság, 1986. 12. 95-101. Emil Lask in Heidelberg oder Philosophie als Beruf in: Hubert Treiber und Karol Sauerland (Hrsg), Heidelberg im Schnittpunkt intellektueller Kreise, Opladen, Westdeutscher Verlag, 1995, 378-399. Adalékok a világnézeti paradigmaváltások történetéhez in: Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek – tanítványai, Atlantisz, Budapest,1994, 241-260. Mannheim útja a kultúrfilozófiától a tudásszociológiáig in: Karádi Éva (szerk.), Mannheim-tanulmányok. Írások Mannheim Károlytól és Mannheim Károlyról, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003, 129-157. A magyar szellemtudományi iskola mint európai áramlatok elindítója és felvevője in: Békés Vera (szerk.): A kreativitás mintázatai. Magyar tudósok és intézmények a modernitás kihívásában, MTA Filozófia Intézet Recepció és kreativitás sorozat, Argumentum kiadó, Budapest, 2004, 73-93.

Szerkesztő,  tanár, eszmetörténész Budapest, 1946 A filozófiai tudomány kandidátusa,1984

Kertész Ákos

Író Budapest, 1932. július18. Ab Ovo · SZOT-díj, 1966 József Attila-díj, 1972, 1984, 1992 A Szépirodalmi Kiadó Nívódíja 1981 Év Könyve jutalom, 1990 Művészeti Alap irodalmi díja, 1991 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1992 Arany János-díj, 1999 Demény Pál emlékérem, 2002. Budapest díszpolgára, 2002 Hazám-díj, 2002 Táncsics Alapítvány Életmű Díj, 2006 Kossuth-díj, 2008

Kőbányai János

Író, szerkesztő, fotóművész Budapest, 1951. augusztus 25. Múlt és Jövő · Móricz-ösztöndíj 1979, · Mozgó Világ Aszú-díja 1979, · MTA-Soros-ösztöndíj, 1996 · Az Év Könyve, 1996, · Scheiber Sándor-díj, 1997 · Köztársaság Elnökének Érdemérme, 2005

Konrád György

Író Berettyóújfalu, 1933. április 2. honlap · DAAD-ösztöndíj, 1977 · Herder-díj 1984, · A Charles Veillon Alapítvány 1985-ös Esszédíja, · A Maecenas Könyvkiadó Díja 1989, · 1990-től az antwerpeni Instelling Egyetem díszdoktora, · Kossuth-díj 1990, · A Magvető Könyvkiadó Nívódíja 1990, · A Német Könyvkereskedők Békedíja [Börsenverein des Deutschen Buchhandels] 1991, · A Nemzetközi PEN Club Irodalmi Békedíja 1991, · A Francia Becsületrend tiszti fokozata 1996, · Felix Meritis-ösztöndíj (Hollandia) 1998, · Stjepan Mitrov Ljubisa-díj (Montenegro) 1998, · Közép-Európa-díj 1998, · Goethe emlékérem, 2000 · A VII. kerület díszplgára, 2001 · A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) 2003 · Werfel-díj, 2007

Kornis Mihály

Író, drámaíró Budapest, 1949. május 10. www.kornismihaly.hu · MTA-Soros-ösztöndíj, 1986 · Déry Tibor-jutalom, 1986 · Az Év Könyve-jutalom, 1987 · Színikritikusok Díja, 1988 · József Attila-díj, 1989 · A Jövő Irodalmáért-díj, 1989 · A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja, 1990 · A Soros Alapítvány Életműdíja, 1992 · Soros-díj, 1995 · Szép Ernő-díj, 1999

Kozma György

Író, grafikus, kántor Budapest, 1957. május 27. blog gamzo48@yahoo.com 06(1)355-9636, 06(20)454-5750

Lányi András

Író, publicista, filmrendező Budapest, 1948. augusztus 10. Élőlánc · A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat), 1996

Lázár Balázs

Színész, költő Szolnok, 1975. július 1. www.szinhaz.hu/lazarbalazs/ balazslazar@hotmail.com Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2007

Lengyel Balázs

Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Egyetemi hallgatóként a Márciusi Front egyik alapító tagja. 1938 és 1949 között a  Budapesti Pénzügyigazgatóság alkalmazottja, katona, belügyminisztériumi tisztviselő, a Vallás és Közoktatási Minisztérium osztálytanácsosa. 1946-48 között az Újhold-folyóirat alapító szerkesztője. 1948-ban a lapot betiltják, Lengyel Balázs a Rákosi-korban hallgat, csak ifjúsági könyveket ír. 1957-ben letartóztatják. 1961-től a Corvina-kiadó szerkesztője, majd a Móra Ferenc Könyvkiadó felelős szerkesztője. 1986-ban újraindítja az Újholdat Nemes Nagy Ágnessel és Lakatos Istvánnal.

Éveken át az Írószövetség vezetőségi Tagja, a PEN-klub alelnöke. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja

Műveiből:

A mai magyar líra (tanulmány, 1948)

A szebeni fiúk (történelmi regény, 1951)

Hagyomány és kísérlet (esszék, 1972)

Verseskönyvről verseskönyvre (kritikák, 1977)

Egy magatartás története (esszék, 1986)

Zöld és arany (válogatott esszék, 1988)

Két Róma (esszék, 1995)

Ki találkozik önmagával? (esszék, 2001)

Műfordítások:

Eduard Mörike: Mozart prágai utazása (1957)

Oscar Wilde: A boldog herceg (1967)

Író, kritikus Budapest, 1918. augusztus 21–2007. február 21. Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1978 József Attila-díj, 1981 Állami Ifjúsági Díj, 1983 MTA-Soros-ösztöndíj, 1988 Déry Tibor-díj,1988 A Magyar Népközt. Csillagrendje, ’88 Kosztolányi Dezső-díj (Soros), 1990 Bölöni György-jutalom, 1991 Művészeti Alap Irodalmi Díja, 1992 Komlós Aladár-díj, 1993 Széchenyi-díj (Országgyűlés), 1995 Getz Írói Díj, 1998 Yad Vashem (Izrael), 1998 Bátorság érdemjel (Magyar BM), 1998 Magyar Közt. Középkeresztje, 2003

Márton László

Budapesten született és nevelkedett. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte tanulmányait. Néhány évig kiadói szerkesztőként dolgozott, megpróbálkozott a dramaturgiával is, 1990 óta szabadfoglalkozású író. Nős; három – immár felnőtt – gyermek apja.

Kötetek:

• • A nagy-budapesti Rém-üldözés (elbeszélések), Magvető, 1984.
  • Menedék (regény), Magvető, 1985.
  • Lepkék a kalapon (drámák), Magvető, 1987.
  • Kiválasztottak és elvegyülők (tanulmány), Magvető, 1989.
  • Tudatalatti megálló (regény), Holnap, 1990.
  • Carmen (színmű), Holnap, 1991.
  • Átkelés az üvegen. Útirajz (regény), Jelenkor, 1992.
  • A nagyratörő (szomorújáték), Jelenkor, 1994.
  • Nagy-budapesti Rém-üldözés és más történetek, Jelenkor, 1994.
  • Jakob Wunschwitz igaz története (regény), Jelenkor, 1997.
  • Az áhítatos embergép (tanulmánykötet), Jelenkor, 1999.
  • Árnyas főutca (regény), Jelenkor, 1999.
  • Kényszerű szabadulás. Testvériség I. (regény), Jelenkor, 2001.
  • A menyország három csepp vére. Testvériség II. (regény), Jelenkor, 2002.
  • A követjárás nehézségei. Testvériség III. (regény), Jelenkor, 2003.
  • Minerva búvóhelye (regény), Jelenkor, 2006
  • Ne bánts, Virág (kisregény), Jelenkor, Pécs, 2007
  • Amit láttál, amit hallottál (elbeszélések), Jelenkor, Pécs, 2008)

Regényró, műfordító (német) Budapest, 1959. április 23. jelenkor · Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja, 1985 · KISZ-díj, 1986 · Füst Milán-jutalom, 1988 · A Jövő Irodalmáért Díj, 1989 · MTA-Soros-ösztöndíj, 1990 · Déry Tibor-díj, 1991 · Forintos-díj, 1991 megosztott · Kosztolányi Dezső-díj (Soros), 1992 · Mikes Kelemen Kör Díja, 1992 · Szinnyei Júlia-emlékdíj, 1992, 1993 [MNKK2000] · Vilmos-díj, 1992 · Szép Ernő-jutalom, 1993 · Az Év Könyve-jutalom, 1994 · Madách Imre-díj (Soros), 1995 · József Attila-díj, 1997 · Füst Milán-jutalom, 1999 · Szépírók Társaságának Díja, 2001 · Irodalmi Jelen Díj, 2003 próza · Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, 2004 · Mészöly Miklós-díj, 2005 · Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2006 · Márai Sándor-díj, 2007

Márton László

Mezei András

1958-1992 között az Élet és Irodalom rovatvezetője, főmunkatársa volt, 1992-ben alapító igazgatóként vezette a Belvárosi Könyvkiadót, 1993-ban megalapította a CET című folyóiratot, melyet főszerkesztőként is jegyzett.
Egyebek mellett a Szerelmes Icarus, a Szerencsés Dániel, az Éva és sok-sok Ádám című regények írója. Az Ilyen gazdagok vagyunk?, a Magyar kocka és a Ki beszél itt már Mexikóról? című esettanulmányai az 1970-es és 1980-as évek magyar valóságának kényes, föltáratlan területeire irányították a figyelmet. 2004-ben jelent meg Holokauszt! emlékezz! című kötete.

Író, költő, szerkesztő Budapest, 1930. december 23.– 2008. május 30. · József Attila-díj, 1964 · SZOT-díj,1972 · Művészeti Alap Irodalmi Díja, 1979 · A Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1981, · Gábor Andor-díj, 1984 · Kotzetnik-díj, 1986 [Izrael] · Arany János-díj, 1997 · CET Irodalmi Díj, 2000

Nemes László

1938-ban kitüntetéssel érettségiztem a budapesti Zrínyi Miklós reálgimnáziumban, de az akkor már a numerus claususnál is szigorúbb törvények miatt nem tanulhattam tovább. Textilgyárban dolgoztam, 1940 tavaszán emigráltam, egy évig építészetet tanultam, 1941-ben önként jelentkeztem az angol hadseregbe. Közlegényként szolgáltam öt évig a Közel-Keleten (Szíria, Libanon, Egyiptom, Észak-Afrika) és Olaszországban Leszerelésem után 1946 végén sikerült hazatérnem; 1947-től a Szabad Nép külpolitikai rovatában dolgoztam; 1948 márciusában kötöttem házasságot Fehér Klárával. 1949 tavaszán, a Rajk-ügy kezdetén, mint gyanús, megbízhatatlant, kitettek a szerkesztőségből. 1950-től 1956-ig az Irodalmi Újság olvasószerkesztője, főmunkatársa voltam. 1940-ben jelent meg az Athenaeumnál Két világ című, bűnrossz első regényem. 1976-tól nyugdíjba vonulásomig, 1980-ig voltam újra teljes állásban: a Nagyvilág olvasószerkesztője voltam.

14 regényem, egy novelláskötetem, feleségemmel,

Fehér Klárával közösen írt öt útikönyvünk, körülbelül 25 regényfordításom jelent meg; néhány színműfordításomat Budapesten és vidéken mutatták be. Regényeim közül talán ismertebbek: Eltűnt Európa (Szépirodalmi, 1958), Szeretni nem elég, Dallam a falon túl, Egyetlen édes életünk,

A jószándék kövei, Szerencseszerződés, Hérosztrátoszok kora (Mind Szépirodalmi), Légüres tér (Tevan, 1995), novellák: Szólnék a pillanathoz (Ulpius ház, 2001). Több mint húsz kötet regényt, azonkívül elbeszéléseket, színdarabokat fordítottam angolból (Defoe: Singleton kapitány, Eric Knight: Légy hű önmagadhoz, Maugham:

A királyért és Imádok férjhez menni, Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd stb.), németből ( Koestler: Párbeszéd a halállal, Remarque: Hiába futsz stb), olaszból fordítottam. Legutóbbi regényem:

Menekülők 2005 júniusában jelent meg. (Háttér kiadó).

1996-ban elhunyt feleségem emlékére 2003-ban Fehér Klára-irodalmi díj elnevezéssel alapítványt létesítettem a díj névadójának humanista szellemében író fiatal magyar írók támogatására.

Az alapítványt 2004-ben a magyar Írószövetségtől a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz helyeztem át.

Nemes László Író, műfordító Budapest, 1920 május 29.

Tags: Báthori Csaba, Berkovits György, Bódis Kriszta, Dalos György, Fábri Péter, Faludy György, Gyárfás Endre, Kántor Péter, Kapecz Zsuzsa, Karádi Éva, Kőbányai János, Konrád György, Kornis Mihály, Lázár Balázs, Márton László, Nemes László