NYÚZSÉLANDI SÉTÁK IN MEMORIAM HAJÓS ALFRÉD

2010/01/13
By admin

hajos-alfred2(Margitsziget)

Egy úr. Építész. S az első magyar olimpiai bajnok. Beceneve a „magyar delfin” volt.

Hajós Alfréd – eredeti nevén Guttmann Arnold – Budapesten 1878. február 1-én született és Budapesten 1955. november 12-én halt meg. Zsidó családból származott. Édesanyja egyedül nevelte öt testvérével együtt. A vézna fiúcskáról a Markó utcai főreál gimnáziumban már az első tornaórán kiderült, hogy nem tud fölmászni a rúdon.

- Nem lesz mindig így! – határozta el. S néhány hét múlva az edzések eredményeképpen fölmászott a plafonig.

A Műegyetemen folytatta tanulmányait, közben tornázott, futott és úszott a Magyar Úszó Egyesület tagjaként. Friss diplomásként Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában dolgozott. 1907-ben önálló lett. Sikeres pályázatok alapján számos vidéki megbízatást kapott. Szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern, leginkább olasz stílusú épületeket tervezett.

1896-ban, Athénban az első újkori olimpián úszásban 100 m-en és az 1200 m-en nyert: így ő szerezte az első és második magyar olimpiai aranyérmét. Valójában ezüstöt, ugyanis az első olimpián a győztes ezüstérmet kapott, a második helyezett pedig bronzot.

A tizennyolc éves egyetemista kiváló gyorsúszó volt. A versenyeket április 11-én Pireuszban tartották. A tengeröböl tizenkét fokos vizében. 100 méteren 13 versenyző indult, s 1:22.2 perces idővel Hajós ért elsőként célba. Nagyon fázott, de újból bezsírozta magát, s a sűrű program miatt az 500 méteres távot kihagyva 1200 méteren indult újra. Úgy nyert hatvan méteres előnnyel, hogy versenytársai közül sokan feladták a versenyt. Kifagytak a vízből. A görögök ünnepelték az úszósport első olimpiai bajnokát.

A király fogadáson megkérdezte tőle:

- Hol tanult meg ilyen jól úszni?

- A vízben” – válaszolta az ifjú.

Építészeti munkái között meg kell említeni: Aranybika szálló (Debrecen), Nagy Lajos Gimnázium (Szombathely), Református Egyház Zsinati Központja (Budapest), UTE Stadion (Újpest), Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margitsziget), a miskolci-, pápai- szegedi-kaposvári sporttelep épületeit.

Önéletrajzi írása 1956-ban jelent meg Budapesten: Így lettem olimpiai bajnok címen.

Tags:

Leave a Reply

Keresés

“A XX. SZÁZAD, AHONNAN ÉRKEZTÜNK, TÖBB ROSSZ EMBERT CSINÁLT, MINT AMENNYIT ELPUSZTÍTOTT. AHOGY ÉLTÜNK, MÁR NEM LEHET, AHOGY KELLENE, MÉG NEM TUDUNK.” (POLGÁR ERNŐ: AZ ISTENEK SZIGETE) KULTURÁLIS ÉS IRODALMI BLOG.