NYÚZSÉLANDI SÉTÁK IN MEMORIAM HEGEDŰS GÉZA
NYÚZSÉLANDI SÉTÁK
IN MEMORIAM
HEGEDŰS GÉZA
(Emléktáblája: Ditrói Mór u. 3.)
Hegedűs Géza Tanár Úr még a Színművészetin hajdanán szeretette meg velem az ógörög szerzőket és a régi korok történetét.
Dr. Hegedűs Géza, az általános színház- és drámatörténet tanára, csak állt a katedrán, újra és újra cigarettára gyújtott, s oly alapos felkészültséggel beszélt tárgyáról, hogy egyik ámulatból estünk a másikba. Az első évben a görögöktől a felvilágosodásig jutottunk elé, a következőkben a XIX. Századot „hozta” óráinkra: a romantika, a realizmus, Ibsen, a naturalizmus, majd Csehov és Shaw szerepeltek előadásaiban, melyek meghatározóan mélyítették el kultúrtörténeti érdeklődésemet.
Hegedűs Géza Tanár Úr mindig fejből, jegyzet nélkül tanított. Művekből ugyanúgy idézett, s tárgyismerete kifogyhatatlannak tetszett. Aiszkhüloszt, a Perzsák szerzőjét olya megragadóan tudta leírni, hogy a tanteremben élő szereplőkké varázsolta a perzsákat, akik megfeszített erővel hidat emeltek a Boszporuszra, akik elfoglalták Babilon, s szabadon engedték a rabszolgasorba taszított zsidókat. S megelevenedtek a Biblia lapjai, peregtek előttünk a szúzai menyegző képsorai, Noé és bárkája az Ararát csúcsinál, s még megannyi kép, hangulat emlék.
Vizsgázni Hegedűs Géza Ditrói Mór utcai lakásában vagy Visegrádon, a Fő utcai házának kertjében, a kedvelt „lugasban” lehetett.
S olyan jó volt, hogy négyest, ötöst annak is adott, aki tudásának közelébe sem ért.
A Túl az Egyenlítőn c. darabom bemutatója előtt, 1985. június 23-án levelet kaptam a Tanár Úrtól:
„Kedves Ernő!
Megkaptam kedves meghívó soraidat „színpadi szerzővé avatásodra”, és azonnal kedvem is támadt ott lenni, már csak azért is, mert – jól tudod – nemcsak olvastam ezt a színjátékodat, de éppen ezt tartottam már eleve is a leginkább színpadra valónak.
De Rád való tekintettel is szíves örömest ott lettem volna első bemutatódnál. Sajnos a körülmények mégsem teszik lehetővé. Akkor már nem vagyok Budapesten, szeptemberig nem is jövök haza. Most nem járok Autón, hogy ide-oda szaladgálhassak az országban. Tavaly kiderült, hogy magasabb a vércukrom, mint illenék, Ez nagy baj, sőt 70 éves kor fölött már ez a statisztikai valószínűség, de a volántól eltiltottak. Én pedig fegyelmezetten igyekszem is vigyázni magamra, s az adott körülmények közt nincs is semmi bajom, csak éppen nem futkározhatom az országutakon, s nem ugorhatok a fővárosba egy esti előadásra. Így hát csak lélekben leszek ott a premiereden, melyhez nemcsak sikert, de a szerencsés folytatást kívánok írói pályafutásodhoz.
Baráti szeretettel üdvözöl: Hegedűs Géza”
Drága Tanár Úr, aki lélekben jelen vagy, s a tudás és a műveltség példaképévé nemesült, emlékedet őrizzük.