HÁGÁR ÉS IZMAEL – VESZTESEK? GYŐZTESEK? (AZ ISZLÁM VILÁG TITKAI) II.

HÁGÁR ÉS IZMAEL – VESZTESEK? GYŐZTESEK?

(AZ ISZLÁM VILÁG TITKAI) II.

V.
A RABSZOLGASZIGET

*

És féljetek ama naptól, amikor visszatértek Alahhoz! Minden lélek megkapja akkor illendő fizetségét azért, amit földi életében szerzett és nem szenved jogtalanságot. (2:281)

*

Először Colombóval, a fővárossal ismerkedtem. Szingalézek, ceyloni tamilok, ceyloni mórok, malájok és európaiak, valamint burgherek (holland férfiak és szingaléz nők leszármazottai) lakják.

Ahogy Indiában, itt Sri Lankán is a hinduizmus, az iszlám, a kereszténység, a szikhizmus, a dzsainizmus, a perzsa eredetű zoroasztrianizmus és a buddhizmus követői élnek.

Mohamed próféta 632-ben halt meg Medinában, az Arab-félszigeten. Mekka után ma ez a muzulmán világ második szent városa. Mohamed halála után az iszlám vallás több hullámban terjedt el – az „Allah akbar” (hatalmas isten) hívószavát követve. Szamarkand 710-ben esett el, s az iszlám vallás elérte India kapuját. Száz évvel a próféta halála után utódai olyan nagy területre terjesztették ki uralmukat, amely nagyobb volt a Római Birodaloménál, határa nyugaton Spanyolország és Marokkó volt, Észak-Afrikán át Egyiptom, Arábia, Palesztina, Szíria, Mezopotámia és Perzsia. Az iszlám vallás gyors terjedésének sikere abban rejlett, hogy az arab hódítók gyakran szelídebbek voltak, mint akiket fölváltottak. Vallási türelmet hirdettek, erőszakkal senkit sem kényszerítettek az iszlám felvételére, egyetlen ellenszolgáltatást vártak el: adót kellett fizetni. A legyőzöttek többsége azonban áttért az iszlám hitre, a gyakorlati meggondoláson kívül azért is, mert meggyőző és vonzó vallás volt számukra.

750-től 1258-ig az óriási birodalmat az Abbászida-dinasztia igazgatta Bagdadból. Ebben a korszakban virágkorát élte a muzulmán építészet, költészet, filozófia és művészet. Harun ar-Rachid, az Ezeregyéjszakából ismert kalifa arany- és ezüsttányérból evett, és háremhölgyek szórakoztatták. Hivatalnokok, eunuchok és rabszolgák hada vette körül, s ő volt messze a világ leggazdagabb uralkodója. A birodalom nem maradt egységes, a hatalmas földrajzi kiterjedés miatt három nagy kalifátusra bomlott: Bagdad, Kairó és Córdoba.

A XI. században az iszlám hódítás az északi Pandzsáb elfoglalásával egyre terjedt. A szeldzsuk-török dinasztia követte az abbászida kalifákat, és Nyugat-Ázsiában új birodalmat szerveztek. Utódaik, az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, és uralmukat kiterjesztették a Balkánra. Konstantinápolyban az „Hagia Sophia” („Szent Bölcsesség) nagy bizánci templomból mecset lett: a város nevét Isztambulra változtatták. II. (Nagy) Szulejmán már hatalmas birodalom ura volt, ellenőrzése alá vonta a Balkánt, Észak-Afrikát és Egyiptomot, és Perzsia egy részét. Az oszmán szultánok sikeres korszakáról tanúskodik az isztambuli Kék Mecset és a Topkapu szeráj. A kereskedőknek és hittérítőknek köszönhetően az iszlám vallás eljutott Malajziáig, Indonéziáig és Kínáig.

Timur lenk leszármazottja, Bábur 1526-ban Afganisztánból elindulva kísérelte meg ősei birodalmának visszaállítását. Utódai, a mogul dinasztia uralkodói a XVIII. század elejéig kormányozták Indiát. Ez a kor India történelmének fénykora. Legszebb emléke a Tadzs Mahal síremlék, amelynek falait kristályokkal, kékpáttal és karneollal díszítették. Az Oszmán Birodalom és a mogulok uralma is hanyatlásnak indult. Az Oszmán birodalom a mai közel-keleti muzulmán államokra esett szét. 1947-ben Pakisztán elszakadt Indiától, a brit nemzetközösség önálló közigazgatási területe lett, majd 1956-ban kikiáltották a pakisztáni Iszlám Köztársaságot. Napjainkra itt is – és a tálibok vezette Afganisztánban is – kialakultak a fundamentalista mozgalmak, amelyek az európai és amerikai kultúra erős befolyása ellen küzdenek.

Itt, Ceylonban is tapasztalható, hogy a muzulmánok első kötelessége, hogy naponta ötször imádkozzanak Allahhoz, otthon vagy ott, ahol éppen tartózkodnak. Ünnepnapokon a mecsetekben gyűlnek össze, az alávetettség helyén. Ahol muzulmánok élnek, ott mecseteket találunk minarettel, a keresztény településekre a tornyos templomok a jellemzőek. A mecsetek alaprajza téglalap alakú, s kupola fedi. A térelrendezést tekintve a keleti pravoszláv templomokkal mutat rokonságot, padok és székek nélkül. A hívek az imám (előimádkozó) mögött sorakoznak, a Mekka irányát mutató imafülke felé fordulva. Szőnyegeiket a földre terítik, hogy ima közben, ha a szertartás úgy kívánja, letérdelhessenek, illetve a földre borulhassanak. A mecseteket hagyományosan csak a férfiak látogathatják, a nők általában a paraván mögött helyezkednek el. A müezzin jellegzetes énekével, a minaret erkélyéről szólítja imára a hívőket. A minaretek magas, karcsú sziluettje az iszlám építészet jellegzetes eleme. A díszítőelemek geometrikus alakzatok, a díszítőművészet lenyűgöző hatását az egymásba fonódó, stilizált növények érik el..

Ceylon lakói angolul, ha nagy részük csak alapfokon is, szinte valamennyien értenek, beleértve a sok, nem muzulmán gyereket is, akik ügyesen koldulnak, s ha lehet, még ügyesebben kínálják a nőket egy-egy masszásra vagy dzsigi-dzsigire. (Utóbbi a testi egyesülés Ázsiában használatos kifejezése.)

Colombó kikötője a város északi részén terül el, a kikötő közelében, az erőd környékén helyezkedik el az élénk forgalmú üzleti negyed. Ott találjuk a hazai és külföldi bankok, a hajózási és légitársaságok irodáit, a legnagyobb újságok szerkesztőségeit. Ott van a főposta és sok kormányhivatal is. A főposta előtt gyakorta találkoztam elhalt végtagú, leprás koldusokkal, akik könyörgő arccal nyúlkáltak felém.

A colombói erődtől keletre elterülő Pethanban a kereskedők laknak, a számtalan egyemeletes ház mindegyikének földszintjét boltok foglalták el. A nagy ünnepek előtt ott a legzajosabb az élet, a járdára kerülnek a kevésbé kelendő cikkek is, s leszállított áron kínálják őket a járókelőknek.

A Slave Island – Rabszolgasziget- elnevezése az emberkereskedelem virágzásának idejéből származik. Ma a szorosan egymáshoz bújó, mállott falú házakban, a keskeny, kanyargós autók számára szinte járhatatlan utcákban élnek a város legszegényebbjei.

Ceylon mezőgazdaságában a modern ültetvények és az egészen primitív kisparaszti gazdaságok egyaránt megtalálhatóak. Rizs-, tea-, kaucsuk-, fahéj-, kakaó-, arekadió-ültetvények képe tárul a szemünk elé.

Az arékadió lényegében a bétel, melyet mindenütt rágnak, s a vöröslő köpetek nyomai mindenütt előfordulnak.A teacserjét bokor alakúra nevelik, a leveleket még fiatalon, ki nem fejlett állapotban gyűjtik, s ahogy Kínában ötezer éve : itt is teáznak.

Ceylon felszíne dél felé emelkedik, legmagasabb pontja a Pidurutagala 2524 méteres csúcsa. A hegyvidéket széles, termékeny partszegélye övezi. Éghajlata trópusi, őserdő csak a nyugati lejtőket borítja, másutt monszunerdő és szavanna található. A bővizű Mahaweli folyóhoz érve óriási termetű repülőkutyákat figyeltem meg a közeli fák tetején, fejjel lefelé lógtak ezek a nagy termetű gyümölcsevő denevérek.

A nagy sokadalomban egy kígyóbűvölő is akadt, aki kétméteres királykobráival keltette fel a körülötte állók érdeklődését.

Kijutottam a tengerpartra, s ott gyöngyhalászokkal találkoztam. Felszerelésük csupán egy nyakukba akasztott háló, egy kőnehezékkel ellátott kötél és egy cápalándzsa volt. Csónakjaikat elhagyva mintegy húsz-harminc méter mélységbe merültek le. Kereskedők fizették őket.

Egyikük lelt is olyan kagylót, melyből csillogó gyöngyöt vájtak ki. „Allahé Napkelet és Napnyugat és ahová csak fordultok, Allah orcája ott van. Allah mindent magába foglal és mindent tud.” (2:115) Így imádkozott a fiatalember, s tenyerében tartotta a fénylő kincset.

Ha kicsiny, éles peremű homokszemek sértik meg a kagyló húsát, a kagyló gyöngyházzal vonja be a benyomult idegen testet. Két évtized is szükséges ahhoz, hogy e folyamat során a gyöngyház golyócska akkorára nőjön, amekkorákat már gyöngysorba lehet fűzni. A szerencsés, fiatal gyöngyhalász boldogságtól sugárzó arccal szemlélte a nála idősebb, egyszer majd ékszerré alakuló kincset, mellyel maga és családja számára néhány napra betevő falatjukat előteremtette.

VI.
SZUMÁTRA, BALI, ÉS JÁVA

*

Allah – rajta kívül nincs más isten – az élő, a magában létező. (3:2)

*

Szumátra közelében, Belawan kikötője előtt horgonyon eltöltött két nap sem volt eseménytelen. Az óceánjáró közelében a parti vízből cölöpépítmények magasodtak ki. Indonéziában kedvelt építkezési mód, hogy tavak vagy folyók partján vagy mocsarak fölé, a víz medrébe vert cölöpökre lakóépületeket építenek. Már az ősember is így védekezett a vadállatok, a folyók mentén az áradások ellen.

Volt is mi elől a víz fölé húzódniuk az itt élő embereknek, mivel csak úgy hemzsegtek a vízben a kétszínű tengeri kígyók.

Esős, monszun-időszak volt éppen, erősen tűzött mégis a nap, s felüdülés volt a szinte periodikusan eleredő trópusi eső.

Terepjárásra is alkalmas gépkocsival Medan városa felé indultam, ahonnan repülőjárat visz Dzsakartába, és megközelítettem az őserdőt. Itt a dzsungel örökzöld, a fás szint sűrű lombja kevés fényt bocsát át, gyepszintje alig alakult ki, sok a lián és az orchidea. Békés nézelődésem majdnem balesettel végződött, mert észrevétlenül egy nagyobb skorpió közelébe kerültem, s csak a véletlen szerencsének köszönhettem, hogy a csípést elkerültem. Faággal a földhöz szorítottam, és elpusztítottam ezt a félelmetes példányt. Egy közeli fa ágain orangutánt pillantottam meg, jól megtermett méretét másfél méterre becsültem. Az állat végtagjai feltűnően hosszúak voltak, koponyája az emberszabású majmok között a leginkább hasonlított az emberéhez.

Közben eleredt az eső, és zugatagokban szakadt a víz, tömött esőfalat húzva a gépkocsi elé, hogy meg is kellett állni. A környékbeli lakosok a cölöpökre épített bambuszházaik előtti tisztásokon ruhájukat levetve fürdőztek a hűsítő esőben. A batak nők egy része egyúttal a levetett ruhák mosását is elvégezte, míg mások a víz frissítő hatását élvezték vagy szétszaladó gyerekeik után siettek.

Medan városában többször fölkerestem azt a kereskedőt, akinek boltjában a legszebb, Bali szigetéről származó ébenfa vagy szantálfa faragásokat lehetett látni, és az európai árakhoz képest olcsón megvásárolni. Íróasztala fölött – vagyoni helyzetét is eláruló – mekkai zarándoklat emlékéül vásárolt, falra akasztott, bekeretezett márványlap állt, melyen vésett és arannyal öntött Korán-sorok intarziája csillogott: „Mondjátok: „Hiszünk Allahban és abban, ami kinyilatkoztatás gyanánt leküldetett hozzánk és Ábrahámhoz, Ismáelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez és hiszünk abban, amit Mózes, Jézus és a próféták kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük. Mi Allahnak vetjük alá magunkat.” (2:136)

A kereskedő boltjában órákig lehetett alkudozni: itt azonban alku nélkül komolytalan az üzletkötés. Alkalmazottja kínai, aki Bali szigetén született, hinduk között, a szobrok is a Trimurti, a hindu hármas istenség: Siva, Brahma és Visnu alakjait ábrázolják.

Asztalán a Dalok Könyve feküdt, Konfuciusz ebben gyűjtötte össze feljegyzéseit. Olvasott belőle részleteket, ismertette a kínai szóírást, mely szimbolikus képekből és képcsoportokból áll. Két fa jelenti ez erdőt, a madár és a száj együtt ábrázolása az éneket.

Az írásjelek száma mintegy ötvenezer, de a fogalmakat ma már két vagy több jel kapcsolatával jelölik, az állandóan használt jelek száma háromezerre korlátozódott. Bár képekből származik, a sok változás következtében nem ismerhető fel, hogy mit ábrázolnak. A világ egyik legrégebbi írásrendszere ezért nehezen tanulható meg, és hosszú időt vesz igénybe a megismerése. A kínai írást oszlopokban írják, fentről lefelé, az oszlopok jobbról balra haladnak.

Közben a rádió jávai zenét sugárzott, mely az indonéziai zene legjellegzetesebb típusa, kifejezetten zenekari művészet.

A kereskedő is élvezettel hallgatta a muzsikát, mely hatással volt Debussy és Orff művészetére is.

A Korán nyelve az arab, s fontos jellemzője, hogy jobbról balra tart. Az iszlám meghirdetése előtt a sémi nyelvek déli csoportjához tartozó, s csak beszélt nyelv volt. A szavak túlnyomó többsége három gyökhangból áll, s képzőhangokkal bővíthető. A k, t, b gyökhangok, s használatuk: katab – írni, kitáb – irat, könyv; kátib – író; maktaba – könyvtár; maktúb – levél.

BALI

Indonézia tizenháromezer szigete ékszerként teríti be a koralltengert Ázsiától a Csendes-óceánig, ötezer kilométeres hosszúságban. Évszázadok óta bonyolódik a tengeri kereskedelem India és Kína között a Malaka-szoroson át, de Maluku mesés fűszerszigete is vonzotta az indiai, arab, holland kereskedőket. Napjainkban Borneo (Kalimantan), Szumátra, Celebesz (Sulawesi), Bali, Lombok, Jáva, Irian Jaya számlálhatatlan természeti és kulturális látványossága várja a turistákat.

Európából Balira a legolcsóbb repülőjáratokat a Malaysian Airlines működteti. Amikor Bécsből Kuala Lumpuron át Bali repülőterén, Denpasarban, tizennyolc órás repülés után, az első lépéseket végre újra szárazföldön megtehettem: a paradicsomi idillben, amely körülölelt, megfordult a fejemben, hogy aki Indiában, Ázsiában, és a Csendes-óceániai-szigeteken szeretne egy időben feledhetetlen heteket eltölteni, annak elég Balira utaznia. Itt mindent megtalál. Hindu művészetet, építészetet, szobrokat, festményeket, lélegzetelállítóan szép faragásokat, zenét, táncokat, drámai jeleneteket a Ramajánából, gamelan zenekarokat, festői, trópusi tengerpartokat, szörfölésre alkalmas hullámokat, búvárkodásra csábító lagunákat, masszázsra és más testi gyönyörökre invitáló balinéz hölgyeket…

Szállodai sofőrünk, Johand, protestáns hitre tért Irian Jaya-i pápua megjegyezte: ”Sehol a világon nem jártam még, de tudom, hogy Isten a paradicsomot Balin teremtette”.

Istenének egyedülállóságát megkérdőjelezni nem óhajtottam, itt Balin egymással amúgy is békésen megférnek a többségben lévő hinduk a keresztényekkel és az iszlámhitűekkel, akik a Korán tanúsága szerint a paradicsomban majd csordogáló patakokkal átszelt zöldellő kerteket kapnak jutalmul Allahtól.

Johand arról mesélt, hogy Kuta – Bali leglátogatottabb tengerparti fürdőhelye- környékén pici, bambuszfedelű, téglából épült házban él családjával, tíz százalékos előleg befizetése után helyi bank finanszírozta az építkezést, s tizenöt éven át havonta százezer indonéz rúpiát, tizenkét amerikai dollárt fizet törlesztésképpen. (Egy dollár nyolc-kilencezer indonéz rúpia: kétezerért kapható egy kiló rizs, ötszázötven rúpia egy liter gázolaj, ezer rúpia egy liter benzin; ezerért adnak egy érett ananászt, másfél ezerért az utcán, hatezerért mahagóni bútorokkal berendezett vendéglőben iható kellően hűtött kóla; Heineken recept szerinti hétdecis Bintang sör öt és tízezer közötti összegért rendelhető; királykobra sülve kilencezerért; egy mahagóni karosszék hetvenezer, háromszemélyes ezüst étkészlet egymillió; jókora, súlyos ezüsttálca: háromszázezer (azaz kilencezer forint).

Ehhez fogható díszes ezüsttálca ára Magyarországon kétszázezer forint is lehet.

Balin, Jáván és Indonéziában mindenütt alkudozni kell. Az eladási ár egyharmadát kell az áruért felajánlani, majd türelmes alku után az első árajánlat kétharmadáért kell vásárolni.

Megérkeztünk a szállodánkba, Kuta központjában. A Hotel Kuta Aman Gati trópusi erdőben, gondozott parkban pálmafák, hibiszkuszok, oleanderek, mangófák, orchiedák között emelkedő épületeihez, melyek körülveszik a kertet. A park közepén helyezkedik el a bambusznáddal fedett, oldalt nyitott étterem és kávéház, s a mellette kialakított, pálmafáktól árnyékolt úszómedence, melynek közepén parányi „szigeten” hibiszkuszok, amarilliszek pompáznak. A recepciónál Johand felesége az ügyeletes, húsz dollárért tudunk a különböző árfekvésű apartmanok közül moszkítóhálókkal védett, ventillátoros szobát kivenni. A „melegvizes” fürdőszoba ablaka és a mahagóni bútorokkal berendezett szoba egyik ablaka a kertre néz, a szoba másik ablaka az épület székekkel, asztallal berendezett tornácára, melyre öreg mangófa lombkoronája

borul. A tornác mennyezetén békés gekkók pihennek, s csak akkor mozdulnak, amikor moszkítót pusztítanak el.

Indonéziában csak olyan szobát szabad kivenni, amelynek környezetét gekkók védik a moszkítóktól. Egy-két dolláros bungalót, losment (indonéz vendégszoba) nem tanácsos választani, ha nincs mennyezete, mert éjjel nem lehet megszabadulni a bambusztetőről támadó rovaroktól. S a losmenek általában csak mandival (tetőre szerelt víztartály) ellátottak. A fürdőszobában nincs melegvíz, magát a vizet pumpálni kell…Aki mindezekhez nem érez elszántságot: öt-tíz dollárért már találhat jobbat. A légkondícionált apartmanok sokkal drágábbak, de Bali klímája nem olyan forró, hogy egy ventillátor ne lenne elég.

Balin többségben vannak a hinduk, hétköznapjaik is gyakran ünnepnapok: látványos rituálékkal. Most éppen a Ganungan ünnepnapjai kezdődnek. Ülünk a reggeli mellett, papaya-, ananász-, kiwi-szeletekből összeállított gyümölcssalátát

szolgálnak fel először, Nyoman Juniawan balinéz hindu fiatalember, a recepció vezetője lángvörös hibiszkuszt illeszt feleségem hajába, a szálloda női alkalmazottai a kerti házioltárt és az istenszobrokat díszítik, öltöztetik fel.

A Ganungan: a győzelem napja. Az ünnep a keresztények karácsonyához hasonlítható, az utak mentén többméteres, virágokkal teleaggatott bambuszrudakat állítanak, az oltárokat – a templomokon kívül minden házban van egy – gyümölcsökkel, élelemmel teli fonott kosarakkal rakják tele. Virágok, aranyló drapériák mindenütt. A szálloda kertjében a legszebb viseletet Ganesha, az embertestű, elefántfejű isten kapja, akit mindig patkány szállít. Ganesha a hindu istenhármasból – trimurti – Siva gyermeke.

Történt, hogy Siva hosszú útról tért haza, és felesége, Parvati ágyában, egy fiatalembert talált, akinek a fejét gondolkodás nélkül levágta . Amikor megtudta, hogy saját gyermekével cselekedte mindezt : jóvátenni igyekezett tettét, de Ganeshát csak előző életének ábrázatával tudta életre kelteni. Siva -akit a lingam, a phallikus szimbólum jelképez- számos újjászületése, reinkarnációja ismert. A balinézek számára Visnu Ráma alakjában való újjászületése a legnépszerűbb. A Ganungan napján Ráma győzelmét ünneplik. Ráma feleségét, Sitát Lanka (ma Ceylon) uralkodója Rawana elrabolja, de Ráma Hanuman majomisten hadseregének segítségével elfoglalja Lankát, és kiszabadítja Sitát. A történetet elbeszélő Rámájana a balinéz hinduk legszentebb könyve. A Mahábhárata, mely három és félezer éves, és hétszer vaskosabb epikus költemény mint az Iliász és az Odüszeia együtt: tehető értékítéletük szerint a Rámájana mellé. A Mahábhárata a Kurava és a Pandava testvérek győlölettől átitatott évtizedes háborúskodásának története, drámai helyzetekkel, mint a shakespeare-i Rómeo és Júlia, ahol a veronai Montague- és a Capulet-ház között feszülő ellentét követel véres áldozatot. A Mahábhárata fontos eseménye, hogy Visnu reinkarnációjának tekintett Krisna lesz a Pandava család tanácsadója, s a Pandavák kerülnek ki győztesen az ádáz küzdelmekből.

A Rámájana hősei, szereplői a balinéz építészet , szobrászat, festészet, kézművesség, a tánc- és bábművészet ismétlődő alakjai. A kecak a legismertebb a táncok között, gamelan – gongok, orgonasípokra hasonlító bambusztörzsek összehangolt ütögetéséből pentaton zenét varázsoló – zenekar kísérete nélkül, amelynek során a félmeztelen férfiak kórusa „chak-a-chak-a-chak” ritmus kántálásával Hanuman majomisten katonáit jelenítik meg, amint kiszabaditját Ráma hitvesét, Sitát. A tánc egyedülállóan hatásos a tenger partján, ahol a horizont a háttér, és a lemenő nap a világítási effektus.

Bali szigete a hindu szentélyek, a teraszos művelésű rizsföldek, kókusz- és banánfák, mangófák, tűzfák, színekben pompázó virágok földje: vulkanikus hegyekkel, zöldellő völgyekkel. Ulu Watu hindu templomegyüttes az Indiai-óceán partján dacol az idővel, sziklára épült főtemplomának lépcsőin kapaszkodnak fel az áldozati ételeket, virágokat fejükön cipelő hivek és a bejáratnál száriba öltöztetett turisták. A Besakih templomegyüttes évszázados épületei a szentként tisztelt Agung vulkán völgyében húzódik. Amlapura és Klungkung városai őrzik a múlt fényes hindu királyságainak palotamaradványait. Ubud városa konzerválja leginkább a hagyományos balinéz életformát, a párás klímában zöldellő dús trópusi erdők között emelkedő ódon hindu épületek belső udvarain mindenütt templomok, a helybéliek szakrális tárgyakat készítenek , az utcákon barong táncot járnak, s elűzni vélik a rossz

szellemeket, akik a tenger felöl érkeznek.

A jó lelkek a hegyekben lakoznak.

Balin a temetési szertartások is színes, zajos és izgalmas események. A halott lelkét , aki visszatér teremtőjéhez, mindennel ellátva készítik fel a hosszú útra. Celebesz (Sulawesi) szigetén Tanatoraja lakói temetési szertartásaikban a balinézekén is túltesznek: állatáldozatokat mutatnak be, bőséges halotti torok megtartása után a leölt állatok lelkén utazva képzelik el halottjuk lelkét a teremtőhöz utaztatni, a végtelenül hosszúnak vélt úton.

JÁVA

Reggelenként felcsendül a müezzin hívó szava Bali szigetén is, az „Allah

Akbar” imára szólítása visszhangzik a Hotel Kuta Aman Gati úszómedencéje körül. A víz tiszta és hűvös: úszásra alkalmas. Reggeli után asztaltársaink: német pszichológus, Szumátra szigetéről elszármazott batak felesége és hosszú, fekete hajú kislányuk, Zita társaságában beszéljük meg előző napi élményeinket.

A német család a nyári szabadságukat mindig itt kezdik Balin, ebben a szállodában. Azt javasolják, hogy Jáva szigetére ne a Garuda légi járatával repüljünk, hanem buszjegyet vegyünk a Safari társaság „super executiv” járatára.

Százhúszezer rúpiába – tizenöt dollár – került egy jegy, délután három órakor indultunk Bali fővárosából, Denpasarból. A Mercedes busz ugyanolyan nagyságú, mint bármelyik másik: de csak húsz utast helyeznek el. A hűtött légterű panorámás busz kényelmes ülőhelyei gombnyomásra fotelágyakká alakíthatóak. Kiosztják a takarókat, az erős légkondicionálás miatt ezek már most is kellenek. (Úgy látom Malaysiától Singapore-ig, itt, Dél-Kelet-Ázsiában a jólét egyik megjelenési formája: télikabátban ülni repülőtéri tranzitban, buszon, szállodai hallban. Arra vágyik az ember, amiből hiányt szenved ? Tengerészkadétként sok helyen megfordultam a világban, Szumátra szigeténél Belawan kikötőjében egy hétig álltunk horgonyon, és a dajak, batak helybéliek képesek voltak egy szem almáért egy füzér banánt a fedélzetre cipelni. Azok mindig ott lógtak a taton: soha annyi banánt nem evett senki a tengerészek közül, mint akkor.

A Safari meglehetősen gyors járat: sportteljesítménynek is elfogadható a busz illemhelyének meglátogatása. A steward dobozos jegelt teát, süteményeket szolgál fel, három óra múlva Bali szerpentines tengerparti útjain elérkezünk Gilimanuk kikötőjébe, innen komp viszi át a járműveket és az utasokat, a Balit Jávától elválasztó tengerszoroson Banyuwangi kikötőbe, s a busz Jáván folytatja útját tovább. A be- és kihajózás, a tengeri átkelés várakozás idejétől függően a Denpasar Yogjakarta (Bécs-London) közti távolságot tizenhét-húsz óra alatt teszi meg a busz.

Baliról Jávára érkezvén egy másik ország látványa tárul a szemünk elé. Az emberek itt muzulmánok: dzsámik, mecsetek minden településen, nagyobb az utcai forgatag, harsányabb az élet. Az éghajlat melegebb és párásabb.

Indonéziában csak két hétig tart a nyári szünidő az iskolákban, itt, Jáván

igazán sok gyermek élhet, mert iskolás lányok és fiúk egyenruhában, gyalogosan vagy kerékpáron százával lepik el az utcákat. Iskolába mennek, onnan jönnek, szünetben az utcán játszanak.

Egyenruhás kisiskolások és Jáva: a kép így rögzíthető.

Az ország maga vulkanikus szigetek tucatjaiból áll, a busz elhalad a híres Gunung Bromo vulkanikus hegy lábainál. Az aktív vulkán kráterének háromszázötven méter mélységében fortyog a láva. Szumátra és Jáva szigetei között terül el Krakatau, l883-ban legutolsó kitörésekor több tízezer embert pusztított el, a föld mélyéből feltörő pokoli zajt Indonéziában és Ausztráliában sok ezer kilométer távolságban is hallották, a felbőszült tengerhullámok Anglia partjait is elérték. A Krakatau néhány éve ismét kitöréssel fenyegetett.

A Safari járata rója a kilométereket. A megvásárolt jegy két letéphető szelvényt tartalmaz: az egyik ingyenes vacsorára érvényes, a másik megérkezés után a társaság taxijával ingyenes szállításra, a nekünk tetsző szállodáig.

Hajnalodik már, amikor megáll a busz egy országúti pihenőhelyen. A vacsora bőséges, az étterem tiszta, a svédasztalról halat, csirkét, polipot, rákot, kagylót, töltött tojást, gyümölcsöt, italokat vihetünk kiválasztott asztalunkhoz.

Yogjakarta Jáva kulturális központja a Gunung Merapi háromezer méteres vulkanikus hegység lábainál. A városban és Jáván nem bemo (mikrobusz) a közlekedési eszköz, hanem a becak (háromkerekű bicikli), s sokkal olcsóbb minden, mint Balin, és elképzelhetetlenül olcsó a világ, más, turisták által látogatott térségeihez képest. Yogjakarta két kedvelt szállodákkal és szórakoztató negyedekkel bőségesen ellátott kerülete: a Sosrowijajan és a Prawirotaman. Az utóbbi egyik sétálóutcájában a Guest House Makuta szálloda kertre néző, pálmafáktól, kiwi fától árnyékos és hűvös, meleg vizes és fürdőszobás apartmanért négy dollárt kértek – alkudni nem is lett volna illendő – s a bőséges reggelit a tornácon, a szobák ablakai alatt elhelyezett asztalokon szervírozták. A tornác, melynek mennyezetén békés gekkók tanyáztak és pusztították el a moszkitókat, úgy vette körül a kertet, mint egy középkori kerengő a kolostorudvart. A szomszédos Metro Guest House szálloda úszómedencéjébe át lehetett járni, az Internet Café éjjel-nappal nyitva volt:

lehetett írni, szörfölgetni, chat-elni, e-mail-t küldeni. A szálloda negyedekben egymást érik a jobbnál jobb éttermek, szórakozóhelyek, turistairodák. S nehezen lehetne találni olyan helyet, ahol egy dollárért nem tudna az ember ételt rendelni.

Jáva a mahagóni és más trópusi fákból és bambusznádból készült bútorok hazája. Sehol máshol ennyi műhely, üzlet, s ennyi tökéletesen megmunkált

mahagóni bútorcsoda, mint Yogjakartában és Solo városában. Valószerűtlen, hogy száz dollárért ízléses, formatervezett mahagóni fotelt lehet vásárolni,

hajózási export cégek képviseletei pedig száz dollárért vállalják köbméterenkét a fuvart tengeren Európába.

Yogjakarta utcái a becakosok birodalma. Egy-kétezer rúpiáért megfeszítve tekerik a pedált és szállítják az utast bárhová. Egész napra tízezer rúpia (alig több mint egy dollár) a tarifájuk. A Makuta egyik becakosa Adi (csak névrokona Adynak, de ő nem ipszilonnal írja a nevét), muzulmán fiatalember.

Gyermekét, feleségét és nagymamáját kell eltartania. A becakot napi kétezerért bérli. De további nyolcezret kell keresnie naponta: kétezret a napi egy kiló rizsre, de venni kell nádcukrot, teát, a gyereknek néha tejet… Ahogy Indiában és az arabok gyakorlatában is szokás, itt, Indonéziában is kialakult a jutalékrendszer. Bemo, becak, taxi vezetője jutalékot kap attól a kereskedőtől, akihez az utast viszi, ha az vásárolt. A kereskedők felírják az összeget és hónaponként egyszer ki is fizetik. Adakozóbb lelkűek azonnal. A Korán is írja, hogy zakatot (adományt) kell adni a rászorulóknak: a jutalékrendszer kialakulását ez is magyarázza.

Adi nyílt tekintetű, értelmes ember: választékosan fejezi ki magát angolul, jobb körülmények között tanulhatott volna és többre vihetné. Apja is becakos volt, szegényesen éltek, az új indonéz kormány áttelepítési programja keretében

költöztek a szülei Szumátrára, ahol térítésmentesen rizsföldet és bungalót kaptak. „ Soha többé nem látom már őket!”, mondja s könnyek gördülnek a szeméből. Indonézia nagy ország. India, Kína, az Egyesült Államok után a lakosok számát tekintve a negyedik legnagyobb. Szumátra északi csücskétől, Aceh városától – melyről már Marco Polo és készített feljegyzéseket – Irian Jaya déli határszéléig, Papua-Guinea –ig ötezer kilométer a távolság: ebben

a nagy kiterjedésű országban, a helybéli szegényebb sorsú indonézeknek, az utazgatás és családlátogatás majdnem elképzelhetetlen. „Ha lenne egymillióm, két becakot vennék! Egyet bérbe adnék kétezerért, a másikkal keresnék”

Százhúsz dollár befektetés kellene tehát számára ahhoz, hogy vállalkozása sikeresebb legyen. Ha gazdag lennék, odaadtam volna neki.

A hinduk Ceylonból és az indiai Gujarat tartományból érkeztek évszázadokkal ezelőtt Jávára, s olyan emlékeket hagytak maguk után, mint a budddhista fellegvár: Borobudur, mely Angkor Wat, Perszepolisz, az ókori görög, egyiptomi, római, azték, inka és maja kultúrákkal együtt említhető. Prambanan és Dieng Plateau hindu templomai az indiai Jaipur, Agra, Benáresz(Varanasi) és a buddhista Szárnáth emlékeit idézte fel bennem.

Borobudur – szankszrit nyelven Buddha kolostora a hegyen – ezerháromszáz éves temploma egy masszív szimmetrikus sztupa(szentek ereklyéinek elhelyezésére épített buddhista szentély), mely egy sétára is alkalmas mandala (szertartások alkalmával használatos sematikus világábrázolás).

Prambanan kilenc templomának mindegyike mestermű: a hindu istenhármas: Brahma, Visnu és Siva tiszteletére emelt évezredes templomok buddhista és hindu építészeti- és díszítőelemeket ötvöznek, a templomegyüttes a jávai hindu és buddhista királyságok egyesülése után épült.

Dieng Plateau hindu templomai a hindu papok szolgálati helye volt, vulkanikus hegyek között húzódó épületmaradványok között fortyog a „kőzet”,

kénes szagú bűz terjeng a rizsteraszokon. A krátertavak fölött húzódó teraszok hamuját humusszal termővé teszik, emberfeletti erővel hordják fel kosarakban a rothadó növényi hulladékot, locsolják a teraszokat, termelik a rizst, kukoricát, krumplit, dohányt, banánt, teát.

Mintha az Andok lejtőire érkeztünk volna!

Jávai tartózkodás után Balira tértem vissza. A tenger partján egyméteres hullámokon szörfölgetve, a hullámok hátán úszva a lábamat puha, selymes tárgy csiklandozta. Nem medúza volt, hanem egy papírszázas. Rúpiában az összeg semmit nem ér: jelképes üzenetet éreztem benne mégis.

VII.
KIHEZ KELL JÓNAK LENNI?

*

Allah előtt nincsen semmi rejtve, sem a földön, sem az égben. / Ő az, aki megformáz benneteket anyaméhben, ahogy akarja. Nincs más isten rajta kívül. Ő a hatalmas és a bölcs. (3:5-6)

*

Minden út Rómába vezet?

A Csendes-óceán! Irdatlan térség, a világ legnagyobb összefüggő vízfelülete. Tizenhétszer nagyobb Európánál.

Kiterítem lepedő méretű, részleteiben is pontos svájci világtérképemet a római Leonardo da Vinci repülőtér kávéházának egyik félreeső asztalán. A magyar Ady és a német Philemon óceánjárókon szerzett térkép- és navigációs ismereteim alapján nekilátok, hogy pontosan bejelöljem az útvonalat, kiszámítsam a helyi időket és a távolságokat. A pincér gőzölgő capuccinót tesz elém, udvariasan kérdezi, hogy hová utazom, megnézheti-e az útvonalat. Bólintok, hogy igen. Giovanni, a pincér önfeledten veti magát bele a térkép tanulmányozásába.

– Egyiptom, a Vörös-tenger, Ceylon, Szumátra, Malajzia, Szingapúr! Micsoda út! – sóvárog, de azonnal kiábrándítom.

– Ezt az utat már hajón már megtettem, most Óceániába indulok – és a térkép jobb oldalára mutatok, az Ázsia, Amerika és Ausztrália között elterülő térségre.

– Most jelölöm be az útvonalat.

– Akkor jó munkát, Signore! – felelte Giovanni és távozott. Az Alitalia

irodájában megtudtam a Boeing útirányának pontos adatait, melyeket egyszerű volt térképemen jelölni. A helyi idők kiszámítása sem okozott fejtörést, hiszen Greenwichtől keletre haladva minden tizenötödik hosszúsági fok plusz egy órát jelent.

A térképen megrajzolt útvonalon ötszáz kilométeres szakaszokat húztam, melyeket később utazás közben a gép sebességének ismeretében összevetettem a helyi időkkel. Így mindig pontosan meg tudtam határozni, hol vagyok.

A Csendes-óceán térképen is beterítette a kávéházi asztalt. Keleti-nyugati kiterjedésében Panamától a Fülöp-szigeteki Mindanao partjáig 17200 kilométer a távolság, északi-déli irányban a Bering-szorostól az Antarktiszig pedig 15450 kilométer. Az Egyenlítő ezt a szinte áttekinthetetlen vízterületet északi és déli részre tagolja. Észak- és Dél-Óceániára. Szárazföldi területei melanéziai, polinéziai és mikronéziai szigetekre tagolódnak. A melanézek, polinézek és a mikronéziaiak földjeire más népcsoportok is költöztek az idők folyamán Európából. Ázsiából, Indiából, s a világvallások követői mellett muzulmánok is élnek itt, a Mekkától oly távoli szigeteken.

A hangosbemondó közleménye az Alitalia utasait arra kérte, hogy beszállókártyáikkal kezdjék meg a beszállást, a gép hamarosan indul Új-Delhibe, Indiába. Elhelyezkedtünk a gépen, ezen a repülő „városon”, aminek utcaszéles folyosóin kellemesen lehetett sétálni, beszélgetni, ismerkedni. Rádióműsorok, mozi, folyóiratok, színvonalas vendéglátás szolgálta az utasokat. A bárpult mellett hűtött italokat kortyolgatva még nem sejtettem, milyen élményben lesz részem.

Megérkeztünk Delhibe, a Jamna folyó partján fekvő, ősi indiai városba.

Kényelmes panorámabuszból élvezhettem a látványt. A csoport indiai idegenvezetője egy gyönyörű tamil diáklány volt, és bemutatta nekünk Delhi látnivalóit, elmesélte az ősi homokkő falak és épületek titkait. Végighajtottunk a híres Chandni Chauk vásárlóutcán, az Ezüst utcán, ahol elefántcsontot, számítógépeket, déligyümölcsöt, aranyat, ékszert, mindent lehet kapni. Szegényes bódéban, földre terített gyékényen vagy légkondicionált szalonban. Az utcákon hajléktalanok ezrei élnek egyik napról a másikra tengődve, a legalapvetőbb emberi szükségleteket is nélkülözve, gyengeségtől kábultan. Mások az utca kövezetén szervírozva délutáni teájukat isszák, heverésző, kóborló tehenek sokasága között. Erősen tűz a Nap, magas a páratartalom. Enyhe szellő mozgásba hozza a párás levegőt, a klíma a vörös-tengeri átkelést juttatja eszembe, a kép is, kitekintve a busz ablakán, olyan, mintha ószövetségi jeleneteket látnék a bibliai Palesztinában. Emberek és állatok idillikus csendjét. Van időm rögzíteni a képet, ezt a „fényképet” emlékezetemben: éppen egy szent tehén állja el a kanyargó villamos útját, s mindaddig, míg magától nem mozdul: leállnak az autók, buszok, riksák, kerékpárok, triciklik. A fél város mozdulatlanná válik. Végre elindulunk a Nemzeti Múzeum irányába és elénk tárul a vörös homokkőből épített Vörös Erőd, a városalapító Shah Jahan mogul császár XVII. Századi palotája.

Delhiből továbbrepülve muszlim útitársam számára is kitöltöttem a thaiföldi átutazóvízumot kérelmező adatlapot. Nem tudott angolul írni, egyszerű asszony volt. Felszállás közben Allahhoz fohászkodott: „Az egek és a föld megteremtésében; az éjszaka és a nappal váltakozásában; a hajókban, amelyek sietve haladnak a tengeren, szállítva azt, ami hasznos az embereknek; abban, hogy Allah vizet bocsájt le az égből, és újjáéleszti vele a földet, miután az már meghalt, és amelyet mindenfajta állattal szórt tele; a szelek forgandóságában; a felhőkben, amelyek az ég és a föld között szolgálni kényszerülnek – mindebben jelek vannak egy olyan nép számára, amely használja az eszét.” (2:1164)

Fiával Vancouverbe utazott munkát vállalni. Vajon mihez kezd majd Amerikában nyelvtudás nélkül ez az indiai muszlim asszony, zsebében tíz dollárral? Találkozik majd segítőkész emberekkel, akik eligazítják, miközben ő írni-olvasni sem tud? Megtalálja azt a farmert, akinél szerény jövedelem és élelem várja? Ha ötven dollárt tud majd küldeni legnagyobb lánya felügyeletére bízott gyermekeinek, már megmentette a családját az éhhaláltól. Az özvegyi állapotról a Korán pontos eligazítást ad: „Akiket Allah elszólít közületek és feleségeket hagynak hátra, azoknak az asszonyoknak várniuk kell négy hónapot és tíz napot! Ha ők a kiszabott várakozási időt elérik, nem róható föl vétketekül az, amit magukkal cselekszenek illendő módon házasságkötésük végett. Allahnak tudomása van arról, amit tesznek./ Nem róható föl bűnötökül, ha még a várakozási időn belül céloztok arra, hogy feleségül akarjátok kérni ezeket az asszonyokat, vagy ha magatokba rejtitek kimondatlanul szándékotokat. Allah tudja, hogy emlékezetetekben fogjátok tartani őket. De ne állapodjatok meg velük titokban! Csupán olyasmit mondjatok nekik, ami illik! És ne határozzátok el magatokat véglegesen a házasságkötésre, amíg az előírt várakozási idő véget nem ér! Tudnotok kell, hogy Allah tudja, mi lakozik bennetek! Óvakodjatok hát tőle! Tudnotok kell, hogy Allah tudja, mi lakozik bennetek! Óvakodjatok hát tőle! Tudnotok kell azonban, hogy Allah megbocsátó és könyörületes! / Akiket Allah elszólít közületek és feleségeket hagynak hátra, azoknak kötelességük feleségeik ellátásáról egy évre szólóan hagyatkozniuk – lakhelyükről való elűzésük nélkül! Ha azonban az év letelte előtt ők maguk elhagyják azt, nem lehet bűnötökül felróni azt, amit ők az illendőségnek megfelelően cselekszenek. Allah hatalmas és bölcs.” (2:234, 235, 240)

A Nők című szúra pedig az árvákról írja: „Adjátok oda az árváknak a reátok bízott javakat, és ne cseréljétek eközben a jót rosszra! És ne habzsoljátok a javaikat hozzácsapva azokat a tiétekhez! Nagy bűn lenne az! / Ha attól féltek, hogy nem tudtok méltányosan bánni a női árvákkal, akkor házasodjatok meg a néktek tetsző nőkkel: kettesével, hármasával, négyesével! Ám ha féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni egyszerre többhöz, akkor vegyetek csak egyet, vagy elégedjetek meg azzal, ami rabszolganőt jobbotok birtokol. Ezzel tudjátok leginkább elkerülni azt, hogy igazságtalanul cselekedjetek. / És féljetek az árvákat bármiben is megrövidíteni azok, akik maguk mögött hagynának védelemre szoruló utódokat, akkor aggódnának miattuk. Féljétek hát Allahot és helyénvalóan beszéljetek velük. / Akik az árvák javait jogtalanul behabzsolják, azok tüzet fognak enni az ő gyomrukban és a Pokol izzó tüzében fognak sülni. / Tegyétek próbára az árvákat, hogy elég érettek-e már, amíg a házasulandó korba nem cseperednek! Ha úgy találjátok, hogy elég érettek már, akkor adjátok ki nekik a javaikat! Ne habzsoljátok azt pazarlóan és sietősen, attól félve, hogy nagykorúak lesznek. A gazdag gyám tartóztassa meg magát s ne nyúljon az árva javaihoz, a szegény pedig illendő módon éljen vele! Ha kiadjátok nekik a javaikat, akkor hívjatok tanúkat hozzájuk! Allah elégséges számon kérő!” (4:2, 3, 9, 10, 6.)

Az öröklés rendje is szabályozott a negyedik szúrában, amely A Nők címet kapta: „A férfiaknak jár egy rész abból, amit a szülők és a közeli rokonok hátrahagynak. Lett légyen az kevés, avagy sok – törvényes rész gyanánt jár nekik. / Ha az örökség szétosztásánál rokonok, árvák és szegények vannak jelen, akkor juttassatok nekik valamennyit abból és beszéljetek velük illendő módon! / Gyermeketeikre vonatkozóan Allah eképpen rendelkezik: A fiúgyermeket az örökség elosztásakor annyi illeti meg, mint amennyi két leánygyermek része. Ha csak nők vannak mégpedig kettőnél több, akkor a hagyaték kétharmad része illeti meg őket; ha csak kettő marad, akkor a fele. A szülőknek pedig, kinek-kinek egyhatod rész jár az örökségből, ha az örökhagyónak gyermeke van. Ha pedig nincsen gyermeke, s a két szülője örököl utána, akkor az anyját egyharmad rész illeti. Ha azonban fivérei vannak, akkor az anyját csak egyhatod rész illeti meg. Mindez az örökhagyótól meghagyott egyéb hagyatkozás, vagy valami őt terhelő adósság kifizetése után. Ti nem tudhatjátok, hogy szüleitek és gyermekeitek közül – hasznosságát illetően – ki áll legközelebb hozzátok. Allah rendelkezése ez. Allah mindenek tudója és bölcs. / Titeket illet a fele annak, amit feleségeitek örökül hagytak, akkor, ha nincs gyermekük. Ha van gyermekük, akkor a hagyaték egynegyede illet meg benneteket. Mindez az általuk meghagyott egyéb hagyatkozás, vagy valami őket terhelő adósság kifizetése után. A feleségeiteknek pedig a ti hagyatékotok egynegyede jár, ha nincs gyermeketek. Ha van gyermeketek, akkor a hagyatékotok egynyolcada jár nekik. Mindez az általatok meghagyott egyéb hagyatkozás, vagy valami benneteket terhelő adósság kifizetése után. Ha egy férfiról, vagy egy nőről a hagyaték oldalági rokonságra száll, s ha az örökhagyónak egy fivére vagy egy nővére van anyai részről, akkor mindkettőjüknek az örökség egyhatoda jár. Ha kettőnél többen vannak, akkor egyenlő társakként osztozzanak az egyharmad részen. Mindez az örökhagyótól meghagyott egyéb hagyatkozás, vagy valami őt terhelő adósság kifizetése után. Ennek során nem károsodhat senki! Allah rendelkezése ez. Allah mindenek tudója és kegyes.” (4: 7, 8, 11, 12.)

Útitársam megboldogult férje adósságot nem hagyott maga után, de vagyont sem. A rozoga kis ház, ami a hagyatékot képezte: az öröklési rendnek megfelelően íródott a hátramaradtak nevére, de ez életük továbbvitelét még nem oldotta meg. Az asszony fia sem tudott írni, pedig Indiában ingyenes az oktatás. A fiúcska és a testvérei mégsem tanulhattak, mert a legközelebbi iskola messze volt a falujuktól és nem volt pénz se ruhára, se közlekedésre.

Most egy indiai iszlám segélyszervezet jóindulatából utaznak Amerikába munkavállalási engedéllyel. A gépen felszolgált vacsorát visszautasították. Ettem a finom falatokat és nagyon kényelmetlenül éreztem magam, míg rá nem jöttem, hogy azt hiszik: a vacsoráért is fizetni kell. Hívtam a légiutas-kísérőt, teát és muzulmán menüt rendeltem számukra, és elmondtam, hogy mindez benne van a jegy árában, amit leendő amerikai munkaadójuk már kifizetett. Amint ezt megértették, jó étvággyal enni kezdtek.

Ültem mellettük és összeszorult a szívem. A helyzetre megfelelő sorokat aztán meg is találtam a Koránban: „Szolgáljátok Allahot és ne állítsatok mellé semmit társként! Legyetek jók a szülőkhöz, a rokonokhoz, az árvákhoz, a szegényekhez, a rokon-szomszédohoz és az idegenből jött szomszédhoz, a bizalmas társhoz, ahhoz aki úton van és a rabszolgákhoz, akiket jobbotok birtokol. Allah nem szereti azt, aki fennhéjázó és dicsekvő.” (4:36.)

Az asszony, gyermeke és családja, azóta is gyakran eszembe jut.

VIII.
ISMERKEDÉS BANGKOKBAN

*

Mondd: „Ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek engem! Akkor Allah is szeretni fog benneteket és megbocsájtja bűneiteket.” Allah megbocsátó és könyörületes.

*

Gépünk már Bangkok fölött repült, s megkezdte a leszállást. A mellettem ülő szaud-arábiai fiatalember hithű muzulmánhoz illően imádkozni kezdett: „A te parancsodra váltja föl az éjszakát a nappal, s az éjszaka a nappalt. Te hozod világra az élőt a halottból, s a halottat az élőből. És te látod el, akit akarsz, számadás nélkül.” (3:27)

Krung Thep, angyalok városa – így hívják a helybéliek thai nyelven fővárosukat. És valóban: Bangkok tényleg az angyalok városa – lelkesedik az utcán egy amerikai turista –, a gyönyörű thai nők „angyali paradicsoma”.

– Sokan csak azért zarándokolnak ide, hogy szerelmi kalandokat keressenek – teszi hozzá. A turistákat a thai lányok az utcán is leszólítják, róluk azt gondolják, hogy nagyon gazdagok, ha ide, a messzi Thaiföldre utaztak. Ebben van némi igazság, bár Thaiföld – korábbi nevén: Sziám – nem drága ország. Az utcán kenyeret „kereső” turista gazdag, érdemes vele közelebbi kapcsolatba kerülni. Itt majdnem minden harmadik nő szexuális szolgáltatásokból él. A thaiföldi erkölcsök szerint azonban ez nem azonos a prostitúcióval.

Szaudi útitársam az iszlám rendelkezéseit idézi a Koránból: „Azok ellen, akik asszonyaitok közül paráználkodnak, hívjatok négy tanút közületek. Ha ők a valóságnak megfelelően tanúskodnak, akkor őrizzétek őket erősen a házaitokban, amíg el nem szólítja őket a halál, vagy amíg Allah valami más utat nem jelöl ki nekik!” (4:15)

A Szaud-Arábiában megszokott viselkedési szokásoktól idegen thaiföldi világ láthatóan zavarba ejti a csadort viselő, még autót sem vezethető hölgyek látványához szokott fiatalembert. Fel is hívja a figyelmemet a Korán soraira: „A férfiak felette állnak a nőknek, mivel Allah előnyben részesített közülük egyeseket másokkal szemben, s amiatt, ami javaikból a nőkre költenek. A jóravaló asszonyok engedelmeskednek és vigyáznak arra, ami a kívülálló számára rejtve van, mivel Allah vigyáz arra. Akiknek nyakasodó természetét féltitek, azokat intsétek meg, kerüljétek őket a házastársi ágyakban és lássátok el a bajukat! Ha már engedelmeskedek nektek, ne keressétek ellenük a kényszerítés más útját! Allah magasztos és nagy.” (4:34)

Thaiföld másik arca, mint Burmáé, és a többi buddhista, dél-kelet-ázsiai országé: a buddhista templomok, szentélyek, pagodák csillogása, ragyogása. A legkülönbözőbb méretű: tenyérnyi vagy éppen harmincméteres ülő, álló, fekvő, alvó buddhák sokasága. Aranyban, pompában, virágsziromfürdőben illatozó, gyertyatengerben égő szent helyek világtól elzárkózott csöndje.

A szaudi fiatalember hithű muzulmán volt, barátkozó, nyílt tekintetű, őszinte ember. Kérdeztem is tőle: miképpen vélekedik a barátságról. Érdeklődésemet a Koránból idézett sorokkal fejeztem ki: „Ti hívők! Ne kössetek szoros barátságot olyanokkal, akik nem tartoznak közétek! Mindent elkövetnek, hogy zavart okozzanak köztetek és szeretnék, ha szorult helyzetbe kerülnétek. Már a szájuk is elárulta gyűlölségüket, ám még rosszabb az, amit a keblükben rejtenek. Világosan megmagyaráztuk nektek jeleinket / verseinket, ha éltek az eszetekkel.” (3:118)

Barátom ezután figyelmesen hallgatott, és rövid gondolkodás után újra a barátságról kérdeztem őt a Korán választott verssoraival: „Ti hívők! Ne fogadjatok hitetleneket testvérbarátotoknak a hívők helyett! Vajon nyilvánvaló érvet akartok adni Allahnak saját magatok ellen?” (4:144)

– Te más vagy, mert nem teszed gúny és játék tárgyává a vallásomat – válaszolta, s még hozzátette: „Ti hívők! Ne kössetek testvérbarátságot azokkal, akik gúny és játék tárgyává teszik a vallásotokat – azok közül, akik tielőttetek kapták az írást. Féljétek Allahot, ha hívők vagytok!” (5:57)

– Zsidókra, keresztényekre gondolsz?

– Rátok. A Korán tanítása szerint: „Ha az írás birtokosai hinnének és

istenfélők lennének, akkor bizony eltörölnénk a rossz cselekedeteiket és bebocsátanánk őket a gyönyörűség kertjeibe. /És ha betartanák a Tórát és az Evangéliumot és azt, ami még egyéb kinyilatkoztatás gyanánt leküldetett hozzájuk az Uruktól, akkor bizony táplálékuk lenne az, ami fölöttük, és az, ami lábuk alatt kínálkozik nekik. Akad közöttük egy mértéktartó közösség, de milyen rossz az, ahogyan közülük sokan cselekszenek!”

Szaudi barátom láthatóan ellenszenvvel nézte az egyik étteremben azokat, akik disznóhúst rendeltek. Ő ugyanis a Korán előírásai szerint élt, mondta is: „Csupán a döglött állat húsát tiltotta meg nektek és a vért és a disznóhúst és aminek a levágásakor nem Allahhoz, hanem máshoz fohászkodnak. Ám, aki kényszerű helyzetben eszik ilyesmit, anélkül, hogy a tilalmast áhítozná, vagy át akarná hágni az előírást, az nem követ el vétséget. Allah megbocsátó és könyörületes.” Az ötödik szúra pedig, mely Az asztal nevet kapta még részletesebben rendelkezik: Tilalmas nektek a döglött állat húsa, a vér, a disznóhús és aminek a levágásakor máshoz fohászkodnak mint Allah; a megfojtott, az agyoncsapott, a zuhanás miatt halálra zúzott, a más állattól felöklelt, a vadállatoktól szétmarcangolt állatok húsa – kivéve ha még nem szenvedtek ki és ti vágjátok le azokat –, és az, amit áldozati kövön vágtak le, továbbá tilalmas nektek nyilakkal sorsot húzni. Ez istentelenség. A hitetlenek ezen a napon föladták a reményt, hogy árthatnak a vallásotoknak. Ne féljetek hát tőlük, de féljetek engem! Ezen a napon kiteljesítettem nektek a vallásotokat, teljessé tettem számotokra a kegyelmemet és kiválasztottam nektek vallásotok gyanánt az iszlámot. Aki nem a rossz iránti hajlandóságában, hanem éhségtől űzetve kényszerül az étkezési tilalmat megszegve vétkezni, úgy Allah megbocsátó és kegyes. / Kérdeznek téged ó Mohamed, hogy mi engedtetett meg nekik. Mondd: „Megengedtettek nektek a jó táplálékok, és azoknak a ragadozó állatoknak a zsákmánya, amelyeket idomítva tantgattok – megtanítva azokat a vadászat fogásaiból arra, amire Allah tanított benneteket; egyetek hát nyugodtan abból, amit fogtak nektek, és mielőtt hozzáfogtok említsétek meg fölötte Allah nevét! Féljétek Allahot! Allah gyors a számvetésben.”

– Ízlik? – kérdeztem.

– Nem rossz – forgatta a pálcikák között tartott thai módra ízesített

csirkehúsfalatokat. – Most kóstolom életemben először.

– Más előírások és böjtök tartása is kötelező?

– Számos – feleli, és a Koránból keressük ki a megfelelő sorokat: „Ti hívők!

Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek. / Böjtöljetek bizonyos számú napig! Ha valaki közületek beteg, vagy úton van, akkor azonos számú másik napig kell böjtölnie!Akik pedig képesek lennének böjtölni, de nem teszik, azok megváltással tartoznak, s ez egy szegénynek a tápláléka. Aki pedig önkéntesen valami nagyobb jót cselekszik, az javára válik. Jobb nektek az, hogy böjtöljetek, ha különbséget tudtok tenni. / A böjt ideje a ramadán hónap, amikor a Korán mint útmutatás első ízben küldetett le az emberek számára, s nyilatkoztatott ki az útmutatás és a megkülönböztetés nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt. Aki közületek e hónap idején a maga helyén jelen van, az böjtölje végig! Ha pedig valaki beteg, vagy úton van, akkor azonos számú másik napig kell böjtölnie! Allah könnyebbséget akar nektek, nem pedig nehézséget. Töltsétek hát be az előírt napok számát és magasztaljátok Allahot azért, hogy az igaz úton vezérelt benneteket! Talán még hálásak lesztek. / A böjt éjszakáján szabad közösülnötök asszonyaitokkal. Olyanok ők nektek, s ti nekik, mint a köntös. Allah tudja, hogy amikor a böjt éjszakáján tilalmas volt számotokra közösülni asszonyaitokkal, akkor becsaptátok magatokat. Allah azonban megengesztelődve fordult ismét felétek és megbocsátott nektek. Mostantól kezdve hát közösüljetek velük és kedvetekre kívánhatjátok azt, amit Allah előírt nektek a böjt éjszakájára vonatkozóan! Egyetek és igyatok addig, amíg meg nem különböztetitek hajnalhasadáskor a fehér szálat a feketétől! Aztán tartsátok be szigorúan a böjtöt az éjszaka beálltáig! És ne közösüljetek velük, amíg a mecsetekben tartózkodtok áhítatba merülve! Ezek Allah tilalmai. Ne jöjjetek közel hozzájuk! Így teszi világossá Allah az emberek számára az ő jeleit / verseit. Talán ők istenfélők lesznek. (2:183-185)

A kiadós ebéd után egy városnéző autóbusz kényelmes üléséiből szemléljük Bangkok házait, szűk, kicsi utcáit, a New Roadon a modern épületeket, üzletházakat, bankokat, irodákat. A What Phya Keo szentélyben sokáig bámultuk a híres smaragd Buddhát, s ugyanitt egy minden részletében tökéletesen kimunkált ülő Buddhát, melyet jáspiskőből faragtak. A méretek, a gazdagság lenyűgöző! Malajziában, Penang szigetén láttam ehhez foghatót. A What Arun pagoda hetvennégy méter magas tornya talán a legszembetűnőbb, a város legszebb temploma azonban mégis az olasz márványból épült Benchamabophit. Olasz márvány, itt, Thaiföldön? – merül fel a kérdés. Igen, igazi olasz márvány, mert európai hajók már a XVII. század elején látogatták Sziámot. Ékszerekkel,selyem- és elefántcsont szállítmányokkal tértek vissza a messzi Európába. A carrarai, ferrarai márványért a sziámiak arannyal fizettek.

Sok itt a látnivaló, majdnem lekéstem a repülőgépet. A thai légitársaság gépe is startolt Szingapúrba: szívesen elrepültem volna én is, hogy ismét találkozzam régen látott barátaimmal, de most más tervek, égtájak hívtak.

Szaudi barátom búcsúzott tőlem.

Az Alitalia gépére szálltam fel, előttünk emelkedett a levegőbe Borneó szigetére induló iszlám szultánság Royal Brunei Légitársaságának gyönyörű, kolibriszínekben pompázó repülője, s azután mi is fölszálltunk.

Szaudi barátom járt az eszemben: sokat tanultam tőle.

IX.
INDIAI NAPLÓRÉSZLET

*

Mondd: „Hiszünk Allahban, és abban, ami kinyilatkoztatás gyanánt leküldetett Ábrahámhoz, Ismáelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez, és hiszünk abban, amit Mózes, Jézus és a próféták kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük. Mi Allahnak vetjük alá magunkat.” (3:84)

*

Íróasztalomon fehér, intarziás márványtábla, közepén színes kővirágok: kagyló és drágakő levelek és virágszirmok kaleidoszkópként simulnak a hideg márványlapba. Az indiai mogul díszítőművészet remeke az agrai Tadzs Mahal, kicsiben ez a tálka egy szelete az indiai múltnak: utam jelképes emléke.

Agrában a Tadzs Mahal a szerelem örök mementója, azúrkék alapon álló, megrendítően tökéletes gyöngyszem az épület kifinomult és szimmetrikus látványa. A világ leghíresebb síremlékét a XVII. század mogul császára Sahdzsahán emeltette perzsa felesége, Mumtáz Mahal számára, aki szülés után hunyt el.

Az Iszlám csodák című fejezetünkben még szólunk a mogul császár és a perzsa Mumtáz Mahal egymásra találásáról, mély szerelmükről. Most, itt, a Tadzs Mahalt körülvevő kert hűvös árnyékában lapozgassuk inkább a Koránt: a házasságról kinyilatkoztatott verssorokat idézzük: „Adjátok oda az asszonyoknak hozományukat ajándék gyanánt! Ha pedig úgy tetszik nekik, hogy önként átengednek nektek abból egy részt, akkor használjátok azt tetszésetekre és hasznotokra! / Ha egy új feleséget egy másik helyére akartok cserélni, és közülük bármelyiküknek is egy jegyajándékot adtatok korábban – ne vegyetek vissza belőle semmit! Vajon visszavennétek azt gyalázatra és nyilvánvaló vétekre? / Hogyan vehetnétek vissza azt, amikor egymással háltatok és erős egyezséget vettek tőletek? / Ne házasodjatok olyan asszonyokkal akikkel atyáitok kötöttek házasságot – kivéve azt, ami már a múltban megtörtént. Szégyenletes és gyűlöletes dolog ez! Milyen rossz út! / Tilalmas nektek házasságot kötni: anyáitokkal, leányaitokkal, nővéreitekkel, apai és anyai nagynénjeitekkel, fivéretek leányaival, nővéretek leányaival, nevelőanyáitokkal, akik szoptattak benneteket, és tejtestvéreitekkel, anyósaitokkal, a ti gyámságotok alatt álló mostohaleányaitokkal – azoktól az asszonyaitoktól, akikkel már együtt háltatok; ha még nem háltatok volna velük, akkor ez nem róható fel vétketekül; tilalmas továbbá: saját ágyékotokból sarjadt fiaitok feleségeivel s az, hogy két nővért együtt vegyetek feleségül – kivéve azt, ami már a múltban megtörtént. Allah megbocsátó és kegyes. / És tilalmas nektek a tisztes férjes asszonyok, kivéve azokat, akiket mint rabszolganőket a jobbotok birtokol. Ez Allah előírása nektek. És megengedtetett nektek, ami ezen kívül van, az, hogy tisztes házasemberek – és nem paráználkodók – gyanánt keressetek feleséget javaitokkal! Ha egyesekben közülük időleges házasságban élvezeteteket leltétek, azoknak adjátok oda a fizetségüket a megszabott jegyajándék gyanánt. És nem róható fel vétketekül az, amiben – a megszabott jegyajándék kifizetése után kölcsönösen megállapodtok egymással. Allah mindenek tudója és bölcs. / Aki nem elég tehetős közöttetek ahhoz, hogy tisztes hívő asszonyokkal házasodhasson, az házasodjon azok közül a hívő szolgálóleányaitok közül, akiket mint rabszolganőket a jobbotok birtokol. Allah nagyon is jól ismeri a ti hiteteket. Egyikőtök a másiktól származik. Házasodjatok meg hát velük házuk népe engedélyével. Adjátok meg nekik a fizetségüket illendő módon, ahogyan az tisztes asszonyoknak jár, nem pedig parázna nőknek, sem pedig olyanoknak, akik szeretőket tartanak! Ha a házasságkötés által tisztes asszonyok lettek, és akkor paráználkodnak, úgy az ő büntetésük fele annak, amivel a szabad férjes asszonyok sújtandók! Ez a házasságkötés a rabszolganőkkel könnyítés azoknak, akik félnek közöttetek, hogy bűnbe esnek. Ám jobb nektek, ha állhatatosak vagytok és lemondtok az ilyen házasságról. Allah megbocsátó és kegyes.” (4:4, 20-25)

Nézem a márványtömbökből épített falakat, melyek a császári pár szétszakíthatatlan kötelékét is jelképezik. A férfi és a nő kapcsolatát A Nők című szúra számos verssorban is szabályozza. Ezekből olvasok néhányat ebben a meghitt környezetben: „Ha egy asszonynak félnie kell attól, hogy férje rosszul bánik vele, vagy huzamosan elhanyagolja őt, akkor nem róható fel vétkükül, ha békés megegyezésre jutnak egymás között. A békés megegyezés jobb a viszálykodásnál. Az emberi lélek azonban hajlamos a kapzsiságra. Ám ha jóravalóak és istenfélők vagytok az jobb lesz nektek. Allahnak tudomása van mindarról, amit cselekesztek. / Képtelenek lesztek arra, hogy igazságosak legyetek asszonyaitok iránt, bármennyire törekednétek is erre. Ám ne forduljatok el teljesen valamelyik feleségetektől úgy, hogy bizonytalanságban hagyjátok őt. Ha békés megegyezésre juttok, és istenfélők vagytok, akkor Allah mindegyiküket kárpótolja valaki mással az ő mindent magában foglaló teljességéből. Allah mindent magában foglal és bölcs.” (4:128-130)

A szeretett feleség, Mumtáz Mahal halála után, a mogul építészet ékszere huszonkét évig épült húszezer ember munkájával. Misztérium ez a márványpalota, Kipling szerint: „minden tiszta, szent és boldogtalan dolog megtestesítője”.

Az aranyat és ezüstöt közönséges fémként, a márványt pedig mint hétköznapi követ használták.

A fehér márvány szépsége a napfény változó színárnyalatainak visszatükröződésében rejlik. Hajnalban vagy alkonyatkor finoman izzanak a felületén a lilás, a rózsaszínű és tompa arany árnyalatok. A kora reggel párás ködében lebegőnek tűnik fel az épület, mintha a ködfátyol szinte magára öltötte volna a márványépület hajlatait.

Telihold idején a látvány még szorongatóbb: mintha fény áradna a jégszínű kupolákból, amely a hosszú medence vizében tükröződik. A sötétzöld ciprusokkal szegélyezett vízmedencével párhuzamos utakon közelítve fokozatosan vehető észre, hogy a tiszta márványfelületek valójában díszesek. Növényi és arabeszk berakásos motívumok fonódnak össze, a kapubejáratok fölött szép, folyamatosan írt Korán-szövegek vannak.

A Gangesz, a szent folyó fontos városához, a hindu Benáreszhez érkeztünk, melyet Varanasi néven is említenek.

– Vigyázz, csöpög a hulla! – kiáltott feleségem a Gangesz egyik gátijának

közelében, a benáreszi sikátorok között, ahol mintha a ninivei múltba érkeztünk volna. A kadávereket megmerítik a folyóban és az égetőlépcsőhöz viszik.

A test valóban csöpögött.

A sok ezer éves város, Benáresz a hindu zarándokok millióit fogadja, az

ókori, középkori sikátorok sötétségében szent állatok, emberi, állati ürülék, virágillat, bételárus, orrfacsaró bűz, vonuló bivalycsorda, mesés ékszerüzlet, zsebtolvajok , utcai forgatag, kolduló leprások, kolerajárvány és az indiai múlt fényes bölcsessége, az épületek és művészetek gazdag kínálata tárul szemünk elé.

A Mahábhárata azt írja: „… ha valakinek csupán a csontja érinti meg a Gangesz vizét, akkor is a menny megbecsült lakója lesz.” A Gangesz 2506 km hosszú a Himalájától a Bengáli-öbölig, és India legszentebb folyója. Benáresz, másik nevén Varanasi a gátikról híres, a kőlépcsőkről, amelyek a megmártózás helyéhez vezetik a zarándokokat.

A messzi India legszentebb folyója felcsigázta az emberek érdeklődését. Ókori és középkori költők – Vergilius és Dante – is megemlékeztek róla.

Benáresz talán a legszentebb város a Gangesz mellett. Öreg és beteg zarándokok abban reménykednek, hogy itt ér véget az életük. A folyó megtisztító ereje ezen a helyen a legerősebb, s úgy hiszik, lelkük megszabadulhat az újjászületések kimerítő útjától.

A hamvasztólépcsőkön halotti máglyákon égetik a halottakat, a gazdagokét szantálfából rakják, a szegényekét olcsóbb fából. A legszegényebbek csak kőnehezéket tesznek a holttestekre, külön kasztbeliek a sudrák ügyelik a hamvasztólépcsők tüzeit.

Tags: iszlám